Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Tudomány

JVG (3) – A Third Quest kérdései

Folytatom a szemezgetést N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. könyvéből. Ezek a posztok elsősorban teológusoknak szólnak, mert speciális ismereteket feltételeznek, és azt, hogy az olvasó tisztában legyen a teológia tudományának publikus jellegével, vagyis azzal, hogy párbeszéd folyik hívő és nem hívő tudósok közt, akik közül az utóbbiak a lehető legkevesebb hit-alapú előfeltevést igyekeznek belevinni tudományos munkájukba (miközben persze metafizikai és egyéb előfeltevésekkel ők is rendelkeznek), ezért a velük való párbeszéd más formát ölt, mint a hívők közösségén belüli...

bővebben

JVG (2) – Privát vagy publikus teológia?

A Jesus and the Victory of God több mint 700 oldalas monográfia, mely történettudományos módszertannal igyekszik megrajzolni Jézus alakját. Wright a Third Quest legfontosabb alapvetésével dolgozik: Jézust zsidó kontextusában próbálja megérteni. Wright az anglikán egyház teológusa, egy ideig püspöke is volt, hívő ember, e kötetben (és a Christian Origins and the Question of God sorozat többi részében, melynek e kötet a második része) azonban kizárólag történészként nyúl a témáihoz és e minőségben vesz részt a tudományos párbeszédben. Felmerül viszont a kérdés, hogy ez helyes, kívánatos és...

bővebben

JVG (1) – Schweitzerstrasse és Wredebahn

N. T. Wright Jesus and the Victory of God (Fortress Press, 1996) c. monumentális kötetéről írok éppen egy rövid tanulmányt. A dolgozatot nem erre a blogra szánom, viszont menetközben annyi érdekes és hasznos gondolatot hagynék az út szélén, hogy úgy döntöttem, elindítok egy sorozatot, melyben ezek közül a gondolatok közül emelek fel néhányat, hátha más is érdekesnek találja őket. A sorozat elsősorban teológusoknak szól, akik nagy vonalakban ismerik a történeti Jézus-kutatás kérdéseit, így értik a Wright által folytatott párbeszéd indokait és tétjét is. Erre előre figyelmeztetek, mert...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (2)

Az episztemológiai jelentőségű igék sorát kezdjük egy jól ismert szakasszal: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (1)

Cikksorozatot indítok episztemológiai (ismeretelméleti) jelentőségű bibliai igékről, melyek rámutatnak a megismerés összetett és személyes folyamatára. Ebben az első részben ennek a sorozatnak ágyazok meg egy Polányi Mihálytól származó ismeretelméleti gondolattal. Azt szeretném megmutatni, hogy a Biblia megismeréssel kapcsolatos képe összhangban van azzal, ahogy a tudásszerzés más esetekben is történik (beleértve a tudományos módszert). Polányi tudományfilozófiai meglátásait meggyőzőeknek tartom, és úgy gondolom, nem a bibliai, hanem az azzal szemben álló pozitivista episztemológia kerget...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK