Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Tudomány

Kr. e. 4004. október 23. előestéje?

2014. március 12. | , , | 17 Hozzászólások

James Ussher ír érsek nevéhez fűződik az a számítás, mely szerint a világegyetem teremtése (a Gergely-naptárt követve) Kr. e. 4004. október 23. vasárnap előestéjén történt. Ussher a dátumot a Genezis nemzetségtáblázataiból vezette le. Vajon van-e okunk kételkedni ennek a megközelítésnek a helyességében? Szerintem igen. Bár nem hiszem, hogy Pál a Genezis nemzetségtáblázatai körül kialakult modern vitákat jósolta volna meg, amikor annak idején arra figyelmeztette az efézusi gyülekezet egyes tagjait, hogy „ne… foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább...

bővebben

A teológus a sakktáblán

2014. március 5. | , , | 12 Hozzászólások

A teológus furcsa szerepben van, mert egyrészt olyan tudományt képvisel, amely talán nem is tudomány, hanem – nézőponttól függően – annál sokkal kevesebb, vagy éppen sokkal több (szerintem az utóbbi). Másrészt a teológus mégis az egészet akarja átfogni, hiszen a filozófiához hasonlóan a valóságnak nem csak egy szelete érdekli, hanem az egész. Ezért a teológusok határvidékeken mozognak, sőt, bejárják az összes „országot”. A teológusoknak szinte minden tudományággal kapcsolatuk van, és ez a kapcsolat nem is mindig felhőtlen. A tudományok általában idegenként – néha agresszorként, máskor...

bővebben

A Teremtőben való hit és az empirikus megfigyelés

2014. március 1. | , | 109 Hozzászólások

Köztudott – bár sokszor elhallgatott – tény, hogy a modern tudomány keresztény világnézeti alapokon született. Ez történetileg is igaz, és viszonylag könnyű belátni az okait is. Alfred North Whitehead brit filozófus például hangsúlyozza, hogy a tudomány nem létezhetne anélkül az általános meggyőződés nélkül, hogy létezik Rend, az ember pedig rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt a rendet megismerhesse. Tudományfilozófusok tudják, hogy mindkét előfeltevés eredetileg abból a kettős keresztény meggyőződésből táplálkozott, hogy egyrészt az univerzum egy értelmes Alkotó műve, másrészt ez az...

bővebben

Az Intelligent Design mozgalom és a gyanakvás lélektana

2014. február 21. | , , , | 125 Hozzászólások

Az Intelligent Design mozgalomról fogok írni, de kicsit távolabbról indítok, mégpedig a gyanakvás lélektanától. Olyan rendszerben nőttem föl, ahol az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak kellett hazudni, Magyarország szovjet megszállását felszabadulásnak, a Szovjetuniót barátunknak, a vallást a nép ópiumának, a jugoszláv mogyorókrémet nutellának, a kubai narancsot pedig finomnak. Életem első tizenhét évében megtanultam gyanakodni és a sorok között olvasni. Aztán nagyot változott a világ, én is változtam, és szép lassan a gyanakvásomban is gyanakodni kezdtem. Ráéreztem annak a kellemes...

bővebben

Mondhatjuk az evolúcióelméletről, hogy tény?

2014. február 17. | , | 321 Hozzászólások

A történeti tudományok máshogy bizonyítanak, mint a kísérleti tudományok. Történeti tudományok alatt most elsősorban nem a történettudományt értem, hanem a természettudományok közül azokat a tudományágakat, amelyek a múlt jelenségeivel foglalkoznak, mint például a kozmológia, az archeológia, a geológia, a paleontológia és az evolúcióbiológia. (A csillagászatot azért nem sorolom ide, mert bár a fény hosszú útja miatt az is a „régmúltat” vizsgálja, de a múlt gyakorlatilag a szemünk előtt zajlik.) Az előbb említett tudományok módszertana szükségszerűen különbözik a kísérleti tudományok...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK