Biztos mást is izgat, hogy mi van már azzal az első századi Márk-kézirattal (meg a többi hat korai másolattal), amit tavaly év elején harangozott be Dan Wallace Bart Ehrmannal vívott vitája második felében. Wallace akkor arra figyelmeztetett, hogy 2013. február előtt ne számítsunk hivatalos publikációra, mert a kéziratok tesztelésének és publikációra való előkészítésének végig kell mennie a szokásos szakmai lépcsőfokokon, és ez időbe telik. Ez az óvatosság számomra megnyugtató, de február már régen elmúlt, és a kéziratról azóta semmi hír. Ez viszont nyugtalanító. A Jézus állítólagos...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Tudomány
Bibliakritika és az értelem megtérése
Még egy szó a történeti-kritikai módszerről. Egyik kedves professzorom, Hans Bayer hangsúlyozta a hermeneutika óráinkon, hogy teológiai értelemben minden ember Istentől független értelemmel kezdi az életét, mert a noetikus autonómia a bukott állapot egyik jellemzője. Ez persze egy gyermek esetében nem olyan feltűnő, mint egy teológus esetében, aki a szent szövegekkel foglalkozik. Amikor a bűnös értelem – megerősítve a kanti filozófiai iskola racionalizmusával – találkozik azzal a szöveggyűjteménnyel, mely önmagát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, képes úgy átgyalogolni rajta, hogy a könyv...
Mitől „kritikai” a történeti-kritikai módszer?
A bibliakutatás egyik legismertebb és legelterjedtebb módszere az ún. történeti-kritikai módszer, melyet evangéliumi körökben a kissé pongyola (hiszen jóval tágabb jelentésű) „bibliakritika” szóval is szoktak jelölni. A 19-20. században ez a módszer uralta az európai egyetemek bibliakutatással foglalkozó tanszékeit. Mivel a módszer követői azt szedték ízekre, amire a hitünk épül (a Szent Biblia üzenetének történeti igazságát), jogos a kérdés, hogy evangéliumi keresztényekként mit kezdjünk ezzel a módszerrel. Bennünket is az igazság érdekel, nem akarunk butaságokhoz ragaszkodni, de a...
Téves vélekedések a kánonnal kapcsolatban? (6-10)
Folytatom azt a tízes listát, melyet Michael Kruger amerikai teológus gyűjtött össze saját blogjában az újszövetségi kánonnal kapcsolatos téves vagy vitatható állításokról. Az eddigiek: 1. A „kánon” szó csak a könyvek rögzített, zárt listájára vonatkozhat; 2. A korai kereszténységen belül semmi nem indokolta a kánon létét; 3. Az Újszövetség szerzői nem gondolták, hogy Szentírást írnak; 4. Nem tartották a könyveket Szentírásnak Kr. u. 200. előtt; 5. A korai keresztények között jelentős viták voltak a kánonba került könyvekkel kapcsolatban. Most következzen a másik öt vélekedés, és az azok...
Téves vélekedések a kánonnal kapcsolatban? (1-5)
Némi habozás után úgy döntöttem, mégis írok két blogbejegyzést arról a listáról, melyet Michael Kruger saját honlapján a kánon kialakulásával kapcsolatos téves feltételezésekről állított össze. Nem csinálok ebből olyan cikksorozatot, mint a decemberi volt, de nem akarom az út szélén se hagyni ezeket a meglátásokat, ezért röviden ismertetem Kruger tízes listáját. A lista utolsó pontjáról az előző posztban írtam már, de a többi is figyelemfelkeltő lehet azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt. Az elmúlt napok néhány kommentje azt igazolta számomra, hogy rajtam kívül van más is, akit a kánon...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK