Mi a hit? Ezt a kérdést sokféleképpen megválaszolhatjuk, attól függően, hogy a hit mely aspektusát akarjuk előtérbe helyezni. Beszélhetünk arról, hogy a hit a láthatatlan valóság megragadásáról, illetve Istennek a nem létezőt létbe hívó hatalmáról szól, vagy hogy a hit bizalom, Isten ígéreteinek komolyan vétele és egyben az azokra való ráhagyatkozás, vagy hogy a hit egzisztenciális megtapasztalás, melyben Istentől függő helyzetbe hozzuk magunkat, vagy hogy a hit alázat, saját csődünk elismerése és Isten kegyelmének befogadása, stb. stb. Ezek mind helyes és fontos szempontok. Én azonban most...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Egyén
Mysterium tremendum
A bűnbánat nem csak erkölcsi mozzanat. Ha pusztán erkölcsi mozzanat volna, soha nem szembesülnénk a Törvényadóval, mindig csak a törvénnyel lenne dolgunk, azt pedig akár ki is játszhatjuk. A valódi bűnbánat nem a törvény, hanem a Törvényadó előtt hajol meg. Az igazi bűnbánó tudja: ha a törvény egyetlen parancsolatát megszegte, az egészet szegte meg, hiszen magát a Törvényadót vetette meg, nem csak egy személytelen elvet vagy parancsolatot (Jak 2,10-11). Ha a Törvényadót vetette meg, akkor pedig nincs méricskélés, nincs farigcsálás, ellentételezés, kozmetikázás. Akkor a bűn személyes ügy. És...
Hogyan viseljük a mindennapi sértéseket?
Magyarországon mindennapos tapasztalat, hogy sértegetnek bennünket. Olyan kultúrában élünk, mely gyakran operál a megszégyenítés eszközével. Sokszor észre se vesszük, mennyire természetes ez. A bántás jöhet a főnöktől, a szomszédtól, a jegyellenőrtől, az utastól, a portástól, a tanártól, a diáktól, a feleségünktől, a férjünktől, az apánktól, anyánktól, testvérünktől, gyerekünktől, vagy akár a legjobb barátunktól is. Mi is megtanultuk ugyanezzel a módszerrel kivédeni a sértéseket. Sőt, néha megelőző csapást mérünk a másikra, hogy lefegyverezzük, mielőtt nekünk támadhatna. Az előző posztban...
Síró próféták?
Az igazság és az irgalom sok keresztény fejében egymást kizáró fogalmak. Ha az igazságot hangsúlyozzuk, irgalmatlanok vagyunk. Ha az irgalmat, akkor viszont szembemegyünk az igazsággal. „Jézus irgalmas volt a bűnösökhöz” – mondja az egyik hívő. „Nem, Jézus mindig néven nevezte a bűnt” – mondja a másik. „Jézus azt mondta, hogy ne ítéljünk és ő sem ítélt el senkit.” „Dehogynem ítélt, sőt, sokkal mélyebbre is vágott, mint a farizeusok!” „De Jézus sírt Jeruzsálem felett!” „Igen, de azért, mert megtéretlenül, kemény szívvel gyűjtöttek magukra haragot!” „Miért, te nem gyűjtesz?" És így tovább....
Erosz és agapé: szintézis (2)
Az agapé és erosz közötti szintézis Isten örömében található. „Hisz te magad vagy önmagad örök öröme s világod lakói is örökké benned örvendeznek!” – mondja Augusztinusz (Szent Ágoston vallomásai. Szent István Társulat, 1995, 195). Isten „ama boldog és egyetlen hatalmasság”, aki „megközelíthetetlen világosságban lakozik” (1Tim 6,15-16). Ő az, aki mindent saját dicsőségére tesz, és aki tőlünk is azt várja, hogy mindent az ő dicsőségére tegyünk (1Kor 10,31). Pál szerint Isten „mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; hogy dicsőségének magasztalására legyünk” (Ef 1,11-12)....

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK