A fekete-fehér gondolkodásban nem léteznek árnyalatok. Márpedig az élet nagyon sok területén a vagy-vagy kettőssége nem segít az eligazodásban. Szerintem ilyen terület a karizmatikus identitás is. Karizmatikusok tudni szeretnék, vajon karizmatikus vagy-e, és ha azt mondod, igen, igazán közéjük tartozol. Anti-karizmatikusok számára ez a „beismerés” viszont éppen a köreikből való kirekesztést jelenti. A karizmatikus szó evangéliumi „sibbólet”, ha nem jól ejted, idegenné válsz testvéreid körében. De vajon tényleg lehet ezt a kérdést kettős számrendszerben kezelni? Szerintem nem. A valóság...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Egyén
Viszlát Seattle-ben? Mark Driscoll levele John MacArthurnak
Négy nappal ezelőtti halk felhívásomra egyik olvasóm magyarra fordította a levelet, melyet a Strange Fire konferencia után Mark Driscoll írt John MacArthurnak. A levélben Driscoll meghívja a kaliforniai lelkészt egy nyilvános beszélgetésre. Szerintem ez szép példája annak, hogy egy nyilvánosság előtt zajló konfliktust hogyan lehet krisztusi módon kezelni. Driscoll amennyire provokatív tud lenni, annyira derűsen jó lelkületű is, ez a levél most az utóbbira példa. Kíváncsi vagyok, MacArthur mit fog válaszolni. Őszintén szólva meglepne, ha elfogadná a meghívást, de látva a Strange Fire okozta...
Üdvözülnek a karizmatikusok?
John MacArthurnak igaza van abban, hogy nem mindenki örökli az Isten országát, és az, hogy ki örökli azt, nem azon múlik, hogy az illető mekkora keresztény csoporthoz tartozik. Másszóval: nincs jelentősége annak, hogy a karizmatikus mozgalom világszerte nagyjából ötszázmillió embert tömörít. Lehet tizedekkora is vagy tízszer ekkora is, a tagjait nem az üdvözíti, hogy mekkora tömeget képeznek. Hát akkor mi számít? Talán MacArthurnak is ezt a kérdést kellett volna feltennie ahelyett, hogy a karizmatikusokat cakkumpakk eltávolítja magától. A valódi kérdés nem az, hogy ki tartozik a karizmatikus...
Tényleg idegenek vagyunk?
Ma reggel Karen H. Jobes 1 Péter kommentárjában olvastam néhány gondolatot, ami szorosan kapcsolódik az előző bejegyzésemhez. Jobes szerint a szexuális etikánk fontos tesztje lehet a Krisztus iránti hűségünknek, különösen olyan társadalmakban, melyek erkölcsi felfogása alapvetően eltér Jézusétól. A kanadai teológusnő szerint az első századi kisázsiai keresztények sok konfliktusa abból fakadt, hogy „más prioritások, értékek és kötődések szerint éltek, mint pogány szomszédaik”. „Ezek a különbségek elég láthatóak voltak ahhoz, hogy a nemhívők észrevegyék, és adott esetben Krisztusba vetett...
A keresztény szexuális etika néhány sarokköve
Mindenki hisz abban, hogy a szexuális viselkedés bizonyos fajtái helytelenek. Azok is hisznek ebben, akik a szexuális szabadosság feltétlen hívei. Kevesen mondanák például, hogy nők megerőszakolása (vagy ha úgy tetszik: férfiak megerőszakolása) elfogadható volna. A nyugati kultúrkör élesen elítéli a gyermekekkel létesített szexuális kapcsolatot és mély undorral tekint az állatokkal való közösülésre. A nyugati emberek többségéből a közelmúltig szintén viszolygást váltott ki a gondolat, hogy egy férfi a nemi szervével egy másik férfi ürítésre használt végbélnyílásába hatoljon. A...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK