Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

„Fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától”

Ezekben a napokban azt a Krisztus ünnepeljük, akit a korai egyház a következőképpen vallott meg: „És (hiszünk) Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától…” Ez a Jézus a bátor hitvallók és mártírok Jézusa, azoké, akiket oroszlánok elé vetettek, akiket élő fáklyaként használtak a császár kertjének megvilágítására, akik a pogányok bámulatára énekelve mentek a halálba. Ez a Krisztus nem a Jézuska, aki megkopott varázsú, de nosztalgiával őrzött kacatként még mindig oda-odakerül az ajándékok közelébe, bár már vetélytársa is...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (21) – Ahol nincs istenfélelem

„Ábrahám ezt felelte: Azt gondoltam, hogy nincs istenfélelem ezen a helyen, és megölnek a feleségemért.” (1Móz 20,11) Számtalanszor hallani a vádat, hogy az emberek közötti viszályokért, háborúkért elsősorban a vallások a felelősek. Harmincéves háború, észak-ír konfliktus, katolikusok és protestánsok, szunniták és síiták, hinduk és muzulmánok, buddhisták és muszlim rohingják. Ennek a tételnek azonban némiképp ellentmond, hogy a 20. század legnagyobb háborúját épp olyan ideológia szülte, amelynek metafizikája tudatosan meghaladta a keresztény vallást (nácizmus), és az évszázad legtöbb...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (20) – Megérett gonoszság

„Van két leányom, akiknek még nem volt dolguk férfival, kihozom hozzátok, és tegyetek velük, amit jónak láttok.” (1Móz 19,8a) Megterhelő és mélyen felkavaró történetről számol be a Genezis 19. fejezete. Az Ábrahám vendégségéből jövő férfiak megérkeznek Sodomába. Lót veszi észre őket a város kapujánál, és Ábrahámhoz hasonlóan földre borul előttük. Lót is megérzi, hogy ezek a férfiak az Isten küldöttei. Mivel este van, behívja őket a házába. Amikor ők azt válaszolják, hogy inkább a város főterén akarnak aludni, Lót ijedten unszolja őket, hogy fogadják el a vendégszeretetét. Lót pontosan tudja,...

bővebben

Most akkor Kanye West tényleg megtért?!

A haladás kultúrájával időnként legígéretesebb gyermekei fordulnak szembe. T. S. Eliot 1922-ben publikálta „The Waste Land” (Átokföldje) c. költeményét, amelyet kortársai a modernizmus mesterművének tartottak. Eliot versbe foglalta a korszellemet, és a modernizmus meghatározó, felismerhető hangjává vált. Öt évvel később azonban a haladó elit meglepetésére Eliot megkeresztelkedett, és onnantól zsenialitását a keresztény hit szolgálatába állította. A kortársak se lenyelni, se kiköpni nem tudták őt. Valami hasonló történik most Kanye Westtel, akit saját bevallása szerint is komoly felelősség...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (19) – De bizony nevettél!

„Az ÚR azonban így szólt: De bizony nevettél!” (1Móz 18,15) A nevetés elválaszthatatlanul összefonódott az ígéret gyermekével, amikor Isten Ábrahám nevetésére válaszul azt mondta: legyen a fiú neve Jichák! Aki nevet. Sára pontosan ugyanúgy válaszol a hírre, hogy egy év múlva fia lesz, mint férje, Ábrahám. Nevet. Csak mikor az ÚR nyíltan rákérdez, hogy miért nevetett, akkor ő ezt letagadja. Nem meri felvállalni, mert fél. Illetlennek tartja a kuncogást, és illetlennek érzi, hogy a sátrában kihallgatta a férfiak beszélgetését. Tudja, hogy maga az ÚR látogatta meg őket Mamré tölgyesében. Nem...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK