Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
„A nyolcadik napon… egy bikát…” (4Móz 29,35-36)
Amikor Mózes a lombsátrak ünnepén (Szukkót) bemutatandó áldozatokról ír, a hét napon át ismétlődő áldozatok monotonitását egyetlen részlet töri meg: a bikák száma. Első nap tizenhárom bikát kell bemutatni égőáldozatul, második nap tizenkettőt, harmadik nap tizenegyet, negyedik nap tízet, ötödik nap kilencet, hatodik nap nyolcat, hetedik nap hetet, és végül a nyolcadik napon mindössze egyet. Mi ennek a jelentése?
„Az első hónap tizennegyedik napján kezdődik az Úr páskája, és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni.” (4Móz 28,16-17)
Sokat vitatkoztak azon teológusok, hogy a mózesi szövetség a magjában vajon törvény vagy kegyelem-e. Akik szerint a mózesi szövetség szívében a törvény követelése áll, az új szövetséggel állítják kontrasztba: „Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.” (Jn 1,16). Mások viszont arra mutatnak rá, hogy „az ő teljességéből kegyelmet kaptunk kegyelemre” (Jn 1,16), vagyis lényegét tekintve a mózesi törvény is a kegyelem egy formája volt. Anélkül, hogy ezt a vitát végérvényesen el akarnánk dönteni, vessünk egy pillantást a törvényben felsorolt szent ünnepek kezdetére!
„Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan az Úr közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj.” (4Móz 27,46)
Mózes nem mehet be az ígéret földjére. Ez a büntetése, amiért Meríbá vizeinél nem tartotta szentnek az Urat Izráel közössége előtt. Távolról megpillanthatja ugyan a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de ő maga nem léphet be oda. Mózes útja véget ér.
„Ásér leányának a neve Szerah volt.” (4Móz 26,46)
Amikor a móábi fennsíkon újra összeszámolják az izráeli törzseket, a felsorolásban egy érdekes kivétellel találkozunk. A népszámlálási adatok a férfiak mint családfők vonalát tartják számon, de Ásér törzsében kivételesen szerepel egy lány neve is: Szerahé. Vajon mi ennek az oka?
„Éppen akkor jött egy izráeli ember, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára. Azok pedig sírtak a kijelentés sátrának a bejárata előtt.” (4Móz 25,6)
A zsidók paráznaság útján való elcsábítása Bálám ötlete volt. Átkot nem mondhatott Isten választott népére, de a pénzét sem akarta Báláknál hagyni, ezért ravasz tervet ötölt ki. Testi vágyaikkal fogja meg a héber harcosokat. A vágy bűnt szül, a bűn pedig bálványozást. A terv sikerült. Izráel paráználkodott és bálványimádó lett. JHVH haragra gerjedt. A nép bűnhődött és gyászolt.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK