Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Közösség

Amikor az egységtörekvés garantálja a nagyobb szakadást

Van egy határozott mintázat a kortárs keresztény felekezetekben. A mintázat lényege a következő. Adott felekezetben megjelennek új tanítások, amelyek – a kultúrában zajló etikai változások mentén – alapjaiban kérdőjelezik meg a felekezet tanítását a házasság és a szexualitás terén. A felekezet nem lép fel ezen új tanításokkal szemben, nem gyakorol egyházfegyelmet, inkább csitítani próbálja a tiltakozásokat, és taktikázni kezd a felekezet egyben tartása érdekében. A felekezeten belül azonban folyamatosan nő a feszültség, állandósul a belháború, csappanni kezd a taglétszám, és végül (néha évtizedes belső küzdelem után) azok, akik a bibliai etikához ragaszkodnak, egy vagy több lépésben elhagyják a felekezetet. A méretében és jelentőségében összezsugorodott felekezet infrastruktúrája hitetlenek kezébe kerül, a hívők pedig új felekezete(ke)t hoznak létre. Az elmúlt néhány évtizedben rengetegszer ment végbe ez a folyamat, jelenleg épp a United Methodist Church és a globális Anglikán Közösség szakadását láthatjuk. A mintázatnak két kiemelt tanulsága van számunkra.

bővebben

Történelmi döntés: újrarendeződik a globális Anglikán Közösség

Az elmúlt két hétben olyan változások történtek az anglikán világban, amelyek talán csak a reformáció idején tapasztalt földrengésszerű változásokhoz hasonlíthatók. Röviden: a globális anglikanizmus nagyjából nyolcvanöt százalékát kitevő GAFCON (Global Anglican Future Conference) megszakította a kapcsolatát a Canterbury érsekséggel és a Church of England anyaegyházzal. Ez előre látható reakció volt Sarah Mullaly Canterbury érsekké választására, aki egyrészt az első nő, aki betölti ezt a pozíciót, másrészt zászlóvivője azoknak a progresszív ügyeknek (liberális teológiai alapállás, melegpárok megáldása, abortuszpártiság), amelyek miatt már jó ideje a szakadás szélén áll az egész anglikán világ. The Future Has Arrived (A jövő megérkezett) című kommunikéjében Mbanda ruandai érsekprímás, a GAFCON jelenlegi elnöke kijelentette: a GAFCON újrarendezi az Anglikán Közösséget, szakítva a Canterbury-re épülő régi struktúrával. „Nem hagytuk el az Anglikán Közösséget; mi vagyunk az Anglikán Közösség.” „Szeretett Közösségünk újrarendezése teljesen a GAFCON kezében van, és mi készen állunk arra, hogy ebben vezessünk.”

bővebben

Friss felmérés: valóban csendes ébredés zajlik az Egyesült Királyságban!

Nick McQuakerrel, a Passion for Life projekt vezetőjével kávéztam, és szóba került a „csendes ébredés”, amelyről a Bible Society és a YouGov tavalyi kutatása kapcsán a világi sajtóban is rengeteget cikkeztek (én is írtam róla itt). Nick egy színes diagramot tolt elém: „Hadd mondjak valami izgalmasabbat! A korábbi felmérés legmeghökkentőbb adatsora az volt, hogy a 18-24 éves korosztályban az elmúlt néhány évben nemcsak megállt a csökkenő trend, de jelentősen megugrott a templomba, gyülekezetbe járók száma, konkrétan 4 százalékról 16 százalékra, fiatal fiúk között 21 százalékra. Kíváncsiak voltunk, hogy nem túlzás-e a négyszeres növekedés, ezért megbíztunk egy világi közvéleménykutató céget, hogy egy reprezentatív omnibus-kutatás keretében ezt is vizsgálják meg. Most jött meg az eredmény, annyira friss, hogy még a honlapunkra sem tettük ki. Nézd meg a számokat!”

bővebben

Angliai élmények: konzervatív forradalom, csendes ébredés, apologetikai eszmecsere, John Lennox, AI

Az elmúlt hetet Angliában töltöttem. Felkavaró volt. Izgalmas. Mélyen elgondolkodtató. Lelkesítő. Megrázó. Érezhetően megváltozott ugyanis a világ. Megváltozott a kulturális klíma. Megváltozott Anglia. Megváltozott Európa. És persze közben hatalmas fordulatot vett Amerika. Más szelek fújnak. Sokféle metaforával leírhatnám, ami történik, de a lényeg: a kultúra mélyén konzervatív forradalom zajlik, amely időnként már a felszínen is látszik. Angliában, ahol most jártam, biztosan így van, Amerikában, ahol múlt hónapban voltam, minden kétséget kizáróan. Mindez iszonyatos, halálos ellenszélben.

bővebben

Tegnap talán a történelem legnagyobb evangelizációját láthattuk

Tegnap Angliában, angol barátokkal együtt néztük végig Charlie Kirk éjszakába nyúló búcsúztatását az arizonai stadionban. Elképesztő volt. A posztkeresztény Nyugat távoli fellegvárában valami olyasmi történt, amit már szinte elképzelhetőnek sem gondoltam. Olyan erővel jelent meg a keresztény társadalmi jelenlét legtisztább, legnemesebb hagyománya, ami az 1950-es évek Billy Graham-kampányaira és felívelő keresztény trendjeire emlékeztetett. Hívő emberek beszéltek Charlie Kirk Jézusba vetett hitéről, és maguk is hitet tettek mellette. Az amerikai külügyminiszter nem csupán mély személyes hitéről vallott, hanem egyenesen és tisztán hirdette Jézus Krisztus evangéliumát az ott összegyűlt százezer, és a világszerte figyelő sok tízmillió embernek. Ugyanezt tette a hadügyminiszter és alelnök is, tisztábban, mint ahogy az számos egyházban és gyülekezetben ma elhangzik. Egy temetésen megtehették, és meg akarták tenni. Tucker Carson a személyes bűnbánat és megtérés elengedhetetlenségéről beszélt. Az evangélium újra és újra és újra világosan el lett mondva, élekkel és szorosra vágott kapuval. Talán nem volt még a történelemben olyan evangelizáció, amit ennyien hallgattak volna szerte a világon. Amazing, truly amazing!

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK