Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

Ha nem olvassuk a Bibliát, Istent sem fogjuk megismerni

Isten megismerése szoros kapcsolatban van a Bibliával. Tudhatunk róla dolgokat, hiszen a teremtésben is kijelentette hatalmát és istenségét, de ez kevés. A Westminsteri hitvallás így fogalmaz: „Bár a természet világossága, a teremtés és gondviselés munkája oly mértékben tanúskodnak Isten jóságáról, bölcsességéről, és erejéről, hogy az ember nem mentegetőzhet, ezek mégsem elégségesek, hogy Istennek és az ő akaratának arra az ismeretére juttassanak, amely szükséges az üdvösséghez.” (I.I.) A Teremtő ezért évezredek óta prófétákon, apostolokon, szentírókon keresztül beszél önmagáról és a velünk kapcsolatos akaratáról. „Isten sokkal nyilvánvalóbban és teljesebben tárja fel magát szent és isteni Igéjében, mint amennyire az szükséges ebben az életben, saját dicsőségére és a mi üdvösségünkre” – mondja a Belga hitvallás 2. cikkelye.

bővebben

Ismerjük Istent?

Érdekes hasonlattal kezdődik J. I. Packer Knowing God című könyvének 1972-es előszava: „A bohóc vágyhat úgy Hamlet szerepére, ahogy én vágytam könyvet írni Istenről.” Ebből a vágyból annak idején nagyon fontos könyv született. Packer gyakorlati indíttatású iratfüzérnek, kis értékezések sorozatának nevezi, azonban ma már széles nemzetközi olvasóközönség tanúsítja, hogy jóval többről van szó. Koherens teológiát közvetítő modern klasszikusról, amely az igaz istenismeretre tanít. Időszerűségén semmit nem koptatott az első megjelenés óta eltelt negyvenvalahány év.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (2) – Ugyanúgy, ahogy Izráel

„Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai elfoglalták a birtokukat, kiirtották maguk elől őket, és a helyükbe telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul.” (5Móz 2,12)

Izráel egyedülálló szerepe vitathatatlan az Ószövetségben. Vitathatatlan az is, hogy az ÚR adta nekik Kánaán földjét birtokul. Azonban érdekes részletek bukkannak fel ebben a fejezetben, amelyeket bibliaolvasókként gyakran figyelmen kívül hagyunk. Ilyen például az, amit a szöveg több környező néppel kapcsolatban hangsúlyoz.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (1) – Bolyongás

„Tizenegy napig tartott az út a Hórebtől Kádés-Barneáig, a Széír hegyén át.” (5Móz 1,2)

Vajon miért emeli ki a bibliai szöveg, hogy tizenegy napig tartott az út a Sínai-hegytől (a Hórebtől) a Kánaán földje déli határán elhelyezkedő oázisig (Kádés-Barneáig)? Nyilván ezzel jelzi, mekkora a kontraszt a földrajzi távolság és a negyven év között, ameddig Izráel népe ténylegesen vándorolt a pusztában. Szükségtelen volt, hogy ennyi ideig bolyongjanak, a hitetlenségük miatt kellett a pusztában vesztegelniük.

bővebben

A lelepleződött vezetők iránti megalapozatlan bizalomról

Annyira sok keresztény egyházi vezetőről derült ki az elmúlt években, hogy kettős életet éltek, hogy néha már az a benyomásunk, hogy alig vannak normális, viszonylag stabil, krisztusi jellemű vezetők, és inkább annak kell örülnünk, hogy azok, akik valahogy lelepleződtek, magával a lelepleződéssel és az arra adott szeretetteljes reakciónkkal a kegyelmet tudják szemléltetni számunkra. Ez azonban egyáltalán nincs így. Meggyőződésem, hogy a keresztény vezetők nagy többsége jellemes ember. Nem hibátlanok, nem bűntelenek, nem tökéletes a házasságuk, de alapvetően megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyeket a Szentírás a vezetők elé állít. Néhány hitvány vezető hűtlensége miatt ne váljunk gyanakvóvá általában a pásztorok és lelki vezetők iránt. A bűn szétterítése épp annak a vétkét teszi súlytalanná, aki lebukott.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK