Hermeneutika Archives - Oldal 16 a 16-ből

Az Ószövetség Istene egy szörnyeteg? (2)

2011. augusztus 30. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis, Hermeneutika, Rendszeres teológia | 3 Hozzászólások

Az előző bejegyzésben az Ószövetség Istenét ért bírálatok kapcsán azt javasoltam, hogy mielőtt bírálatot mondunk Jahvéról, vizsgáljuk meg saját erkölcsi alapjainkat, és azt a lehetőséget is, hogy esetleg bennünk van a hiba és nem az ítéletünk tárgyában. Fontos ugyanakkor, hogy tényleg jól értsük azt, amit a Biblia Isten jelleméről megmutat. Nagy az esélye ugyanis annak, hogy félreértjük az Ószövetség istenképét, ha túl gyorsan vagy felületesen rakjuk össze a képet. Vannak olyan elvek, melyeket figyelembe kell vennünk, ha azt akarjuk, hogy az Ószövetség Istenéről mondott véleményünk érvényes...

bővebben

Lehet a Biblia egy szabad Isten szava?

2011. augusztus 24. | Divinity, Hermeneutika, Rendszeres teológia | 5 Hozzászólások

Karl Barth vonakodott attól, hogy Isten igéjét azonosítsa a Biblia szövegével. Hitte, hogy Isten megszólal a Biblia szövege által, de úgy vélte, hogy Isten szabadságát korlátozná, ha igéjét hozzákötné egy könyv rögzített szövegéhez. Isten igéje az, amikor Isten szól, és mivel Isten akkor és ott szólal meg, amikor és ahol akar, igéje nem lehet egy puszta szöveg, melyet az ember birtokol és olvasva vagy olvasatlanul a polcra tesz. Isten igéje szabad, mert Isten maga szabad. Ha a Bibliát neveznénk Isten igéjének, melynek Isten a szerzője, Isten szabadságát kérdőjeleznénk meg. Isten megszólal a...

bővebben

A Szentlélek belső bizonyságtétele lenne a posztmodern ismeretelméleti börtön ajtaja?

2011. július 18. | Divinity, Egyén, Filozófia, Hermeneutika, Rendszeres teológia | 0 Hozzászólások

A reformáció a Biblia tekintélyével kapcsolatos bizonyosságot a Szentlélek belső bizonyságtételébe ágyazta. Kálvin szerint a hit objektív alapja a Szentírás, de a Szentírás isteni tekintélyével kapcsolatos bizonyosságunk végső forrása egzisztenciális, átélhető, szubjektív, természetfeletti. Nem irracionális, de szupraracionális. A bizonyossággal kapcsolatos problémák valóban mélyek, ezért a gyanú apostolai nem feltétlenül tévednek, amikor kritikus hozzáállásra szeretnének nevelni bennünket. A probléma velük nem az, hogy túlbecsülik, inkább az, hogy alábecsülik a problémát. Nem az a baj, hogy...

bővebben

Mit tanítanak amerikai kálvinista teológiák a teremtés napjairól?

2011. március 30. | Divinity, Exegézis, Hermeneutika, Közösség, Tudomány | 3 Hozzászólások

Evangéliumi körökben a bibliai teremtéstörténet három fő értelmezése terjedt el. Az egyik szerint Isten ténylegesen hat huszonnégy órás nap alatt teremtette a világot, és az egész univerzum maximum néhány ezer éves. A másik nézet a teremtés napjait hosszú időszakoknak tekinti, melyek megfelelnek a világegyetem keletkezéséről szóló tudományos hipotézisek korszakainak. A harmadik nézet arról van meggyőződve, hogy a bibliai elbeszélés hét napja irodalmi keret, mely a világ teremtésének időpontjáról nem szolgáltat semmilyen információt. Mindhárom nézetnek vannak komoly követői. Mivel a teológiai...

bővebben

Henri Blocher a kezdetekről

2011. március 28. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis, Hermeneutika, Rendszeres teológia, Tudomány | 1 Hozzászólás

Ritkán olvasok el többször is egy könyvet, Henri Blocher Kezdetben (Harmat Kiadó, 1998) c. kötetét azonban már háromszor végigolvastam, és szívesen elolvasnám negyedszer is, annyira jó. Henri Blocher francia protestáns rendszeres teológus, a néhai Paul Ricoeur tanítványa. Akkor lopta magát először a szívembe, amikor egy nemzetközi keresztény diákkonferencián (IFES) tartott előadásában a nyugati világ szellemtörténetének a térképét rajzolta meg. Ha jól emlékszem, beszélt a neotomizmusról, az egzisztencializmusról, a neokantianizmusról, a fenomenalizmusról, a pozitivizmusról és más szellemi...

bővebben