A görög egyházatyák közül Nazianzoszi Szent Gergellyel folytatom a sort. A katolikus egyház „doktorai” között számon tartott Gergely egyike a kappadókiai atyáknak, akik a negyedik század második felében írásaikkal hozzájárultak a bibliai Szentháromság-tan mélyebb fogalmi megértéséhez. Nazianzoszi Gergely a „theologosz” címet is megkapta, egyedül a keleti atyák közül. Gergely elsősorban Krisztust nevezte Isten Igéjének, de az Ó- és Újszövetségre is időnként Isten igéiként utalt, és úgy is viszonyult hozzájuk. Nazianzoszi Szent Gergely beszédei az Ókeresztény írók sorozat 17. kötetében...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Kr. e. 4004. október 23. előestéje?
James Ussher ír érsek nevéhez fűződik az a számítás, mely szerint a világegyetem teremtése (a Gergely-naptárt követve) Kr. e. 4004. október 23. vasárnap előestéjén történt. Ussher a dátumot a Genezis nemzetségtáblázataiból vezette le. Vajon van-e okunk kételkedni ennek a megközelítésnek a helyességében? Szerintem igen. Bár nem hiszem, hogy Pál a Genezis nemzetségtáblázatai körül kialakult modern vitákat jósolta volna meg, amikor annak idején arra figyelmeztette az efézusi gyülekezet egyes tagjait, hogy „ne… foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább...
A Szentírás Isten igéje (23)
Vajon Isten szavának tartotta-e a Szentírást a katolikus egyház „doktorai” közé sorolt négy keleti teológus? Nézzük meg először Aranyszájú Szent Jánost (Krüszosztomoszt), aki Kr. u. 397 és 404 között volt Konstantinápoly pátriárkája. Krüszosztomosz nem is annyira egyházi pozíciója, mint inkább erőteljes igehirdetései miatt lett ismert, ez pedig a Szentírás iránti szeretetéből és tiszteletéből táplálkozott. Hitte és vallotta, hogy az embert nem az okoskodás tanítja meg az igazságra és a helyes életvitelre, hanem az isteni kinyilatkoztatás. A Felfoghatatlanról szóló második prédikációjában...
A teológus a sakktáblán
A teológus furcsa szerepben van, mert egyrészt olyan tudományt képvisel, amely talán nem is tudomány, hanem – nézőponttól függően – annál sokkal kevesebb, vagy éppen sokkal több (szerintem az utóbbi). Másrészt a teológus mégis az egészet akarja átfogni, hiszen a filozófiához hasonlóan a valóságnak nem csak egy szelete érdekli, hanem az egész. Ezért a teológusok határvidékeken mozognak, sőt, bejárják az összes „országot”. A teológusoknak szinte minden tudományággal kapcsolatuk van, és ez a kapcsolat nem is mindig felhőtlen. A tudományok általában idegenként – néha agresszorként, máskor...
A Szentírás Isten igéje (22)
Vajon mit gondolt Szent Ambrus (Augusztinusz milánói mentora) a Szentírásról? Viszonylag könnyen választ kaphatunk erre, mert Ambróziusz könyveinek szinte minden lapja át van itatva bibliai idézetekkel. A kötelességekről (Ókeresztény örökségünk 9. Jel Kiadó. Ford.: Meggyes Ede OSB és Tóth Vencel OFM) c. könyvében Szent Ambrus magának szab határt, amikor azt írja: „Nem óhajtom tehát elérni a próféták rajongását, az evangélisták erejét, a pásztorok mindenre kiterjedő óvatosságát, hanem csak a Szentírás szorgos és megfeszített figyelemmel való vizsgálatát” (55-56). Ez a hozzáállás jellemzi...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK