Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Rendszeres teológia

A Szentírás Isten igéje (21)

2014. február 1. | , | 0 Hozzászólások

Nehéz vitatkozni azzal az állítással, hogy Pál apostol után Szent Ágoston (Augusztinusz) a kereszténység egész történetének legnagyobb hatású teológusa. A nyugati kereszténységben mind katolikusok, mind protestánsok tisztelettel hivatkoznak rá. B. B. Warfield 19. századi presbiteriánus teológus szerint a reformáció nem is volt más, mint „Augusztinusz kegyelemtanának győzelme Augusztinusz egyháztana felett” (Calvin and Augustine. Presbyterian and Reformed, 1956, 381–383). Szent Ágoston katolikus és protestáns örököseinek egy dolgon viszont biztosan nem kell marakodniuk: az egyházatya...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (20)

2014. január 17. | , | 3 Hozzászólások

Szent Jeromos (Hieronymus) Kr. u. 347-ben született, az ő nevéhez fűződik a Biblia legismertebb fordítása, a latin nyelvű Vulgata, mely a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása. Jeromos egész életében szenvedélyes bibliakutató volt, zsidóktól tanult héberül, szorgalmas munkája eredményeként gyakorlatilag folyékonyan beszélte az Ószövetség nyelvét. Kissé ironikus módon éppen ő, a Vulgata atyja kardoskodott a héber kánon mellett (szerinte az ószövetségi kánon megegyezik a zsidók kánonjával, az apokrifek hasznos, de nem kanonikus könyvek), mert hitte: a Biblia Isten szava az emberekhez,...

bővebben

Mi a kálvinizmus központi gondolata?

2014. január 13. | , | 18 Hozzászólások

A kálvinizmus egyeseknek botrány, másoknak szívbe markoló megtapasztalás, megint másoknak szilárd identitás. De vajon mi a kálvinista gondolkodás igazi középpontja és veleje? A kiválasztás? A kegyelem? Isten titkos végzései? Nyáron a Wheaton College könyvtárában kutakodva bukkantam H. Henry Meeter The Basic Ideas of Calvinism (Baker, 1990) c. könyvére, abban pedig a következő mondatokra: „A kálvinizmus nagy központi gondolata Isten. (...) Ahogy a metodisták a bűnös megváltásának gondolatát helyezik előtérbe, a baptisták az újjászületés misztériumát, a lutheránusok a hit általi megigazulást,...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (19)

2013. december 28. | , | 0 Hozzászólások

A katolikus egyház eredeti négy nyugati „doktora” közül kérdezzük meg először Nagy Szent Gergelyt, vajon ő mit gondolt a Szentírásról. Gergely Kr. u. 540-ben született, ötvenévesen választották római püspökké (pápává), 604-ben halt meg. Hatása felbecsülhetetlen, írásai, pásztori levelei, homíliái rendkívül népszerűek voltak, még Kálvin is hivatkozott rájuk, liturgikus útmutatásai meghatározták a középkori nyugati egyház istentiszteleti szokásait. Gergely Regula pastoralis (magyarul: A lelkipásztor kézikönyve) c. írása a középkor egyik bestsellerének számított, még királyok is olvasták. Nagy...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (18)

2013. december 13. | , | 8 Hozzászólások

A katolikus egyház „doktorai” közé eredetileg négy nyugati és négy keleti teológus tartozott: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos nyugaton, Szent Athanasziosz, Nagy Szent Baszileiosz, Nazianzoszi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János keleten. Később a „doktorokhoz” sorolták Aquinói Szent Tamást is, aki a középkori katolikus teológia kétségkívül egyik legmeghatározóbb forrása lett. Aquinói Szent Tamást főleg a Summa Theologiae miatt ismerik, kevésbé köztudott, hogy Tamás számos bibliai kommentár szerzője is, sőt, John F. Boyle szerint teológiája fundamentumának...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK