A reformátorok megigazulástana nem bonyolult, néhány magyarázó megjegyzés azonban jól jöhet, ha szeretnénk helyesen érteni, amit tanítottak. Ebben a bejegyzésben arra teszek kísérletet, hogy könnyen megragadható és emlékezetbe véshető kulcsfogalmak segítségével világítsam meg a tételt, melyen Luther szerint „az Egyház áll vagy bukik”. Hogy valóban ezen a tanon áll vagy bukik-e az Egyház, arról persze lehet vitatkozni, ahogy arról is, hogy a tannak elégséges exegetikai alapjai vannak-e (szerintem igen). Erről talán majd máskor többet is írok. Most egyelőre azt értsük meg, hogy egyáltalán mi a...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Rendszeres teológia
Apostoli atyák a hit általi megigazulásról
A Biblia tekintélyének helyreállítása mellett a reformátorok egyik legfontosabb tanítása az volt, hogy a bűnös ember hit által igazul meg, nem cselekedetekből, nem is fokozatos megszentelődés által, hanem Krisztus neki tulajdonított igazságáért. A megigazulás tehát különbözik a megszentelődéstől. Aki Krisztusba veti a hitét, az mint egy kabátot magára veszi Krisztus igazságát, ahogy Krisztus is magára vette az ő bűneit. Csere történik: a mi bűneink átkát Krisztus kapta, Krisztus igazságának áldását pedig mi kapjuk. Ez extra nos (rajtunk kívüli) igazság, tehát nem belénk oltják, hanem nekünk...
Ki magyarázza a Szentírást?
A reformáció idejének talán legfontosabb kérdése a tekintély kérdése volt. Melyik a legfőbb tekintély: az Egyház vagy a Biblia? Vajon Isten igéje hozta létre az Egyházat, vagy az Egyház hozta létre Isten igéjét? Az Egyház a Biblia megfellebbezhetetlen értelmezője, vagy a Biblia az Egyház megfellebbezhetetlen kritikusa? A reformátorok elutasították Rómának azt az igényét, hogy a Szentírás csalhatatlan – és megkérdőjelezhetetlen – magyarázója legyen. A Bibliának nincs csalhatatlan magyarázata. Van jó és rossz exegézis, de nincs olyan értelmező tekintély, mely ne tévedhetne, és amelyet szükség...
Melyek az evangéliumi egyházfelfogás alapvető építőkövei?
Hogyan épül fel az evangéliumi egyházfelfogás? Mielőtt felsorolnám az alapvető építőköveit, szeretném tisztázni, hogy nem pusztán szabadegyházi ekkleziológiáról beszélek. Az alábbi egyházfelfogást magáénak érezheti minden evangéliumi keresztény, azok is, akik régi és nagy protestáns felekezetekben szolgálnak, mint amilyen a református, az evangélikus vagy az anglikán egyház. Az itt megfogalmazott alapegységekhez ők talán hozzátennének más építőkockákat is (pl. zsinatok, hitvallások, püspökök, felekezeti hagyományok szerepe), de az alapokkal lényegében egyetérthetnek. Azt hiszem, egyet is...
Communio sanctorum és congregatio sanctorum
Minden keresztény egyház hisz a communio sanctorum (szentek közössége) valóságában, hiszen maga az Apostoli hitvallás mondja ki: „Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét” (ökumenikus fordítás). Az egyház egyetemességének megvallása és a szentek közössége szoros kapcsolatban van egymással, hiszen az egyház egyetemessége hozza létre a szentek közösségét, a szentek közössége pedig az egyház egyetemességét. Azért vannak közösségben egymással a szentek, mert az egyház egyetemes, az egyház egyetemességét viszont éppen a szentek közössége adja. De vajon mit értünk „szentek”...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK