Csendes ébredés a brit fiatalok között

2025 ápr. 11. | Divinity, Közösség, Spiritualitás, Társadalom | 3 hozzászólás

Pár hónapja írtam egy cikket az amerikai kultúra mélyén zajló változásokról, amelyek egyik legizgalmasabb jele, hogy a Z-generáció elkezdett Bibliát vásárolni és visszaáramolni az egyházba. Korábban azt tapasztaltuk, hogy az X és Y-generációk tömegesen hagyják el az egyházat, most viszont egy olyan nemzedék nőtt fel, amely határozottan érdeklődik a kereszténység iránt és nagy tömegekben lép be az egyházba. Az amerikai trend azonban egyáltalán nem csak Amerikában érvényesül. Evezzünk át az Atlanti-óceán innenső partjára, és nézzük meg most azt a változást, amely a brit fiatalok körében zajlik, mert ez legalább annyira izgalmas, mint az amerikai jelenség.

A Bible Society és a YouGov nemrégiben publikált egy felmérést, amely talán még az amerikai adatoknál is bátorítóbb. A felmérést azzal a címmel adták közre, hogy The Quiet Revival: Gen Z leads massive rise in church attendance (Csendes ébredés: a Z generáció áll a templomlátogatás látványos fellendülésének élén), és ez a cím egyáltalán nem túlzó. Olyan adatsorral találkozunk, amely a legvérmesebb várakozásokat is felülmúlni látszik. Íme a kutatás néhány eredménye:

1) Jelentősen megnőtt a gyülekezetbe/templomba járók aránya. 2018-ban a 18-24 éves korosztályban mindössze 4% mondta, hogy havonta legalább egyszer elmegy egy gyülekezetbe. Ez az arány 2024-ben 16% (!), vagyis négyszeres a növekedés. A 18-24 éves lányok között 12%, fiúk között 21% mondja ma, hogy legalább havonta egyszer elmegy templomba. A teljes felnőtt lakosság körében 8%-ról 12%-ra nőtt az arány, vagyis ott is 50%-os növekedésről beszélünk (egész pontosan 56%, 3.7 millióról 5.8 millióra nőtt a szám), de a változást egyértelműen a fiatalok okozzák.

2) A növekedés elsősorban a római katolikus és a pünkösdi jellegű felekezeteket érinti. Velük ellentétben az anglikán egyház rohamos csökkenést tapasztal. Vagyis nem azok a felekezetek élnek át növekedést, amelyek igazodnak a szexuális forradalom etikájához, hanem azok, amelyek többé-kevésbé őrzik a keresztény életszentségről alkotott hagyományos felfogást.

3) A Szentírásba vetett bizalom és a bibliaolvasási szokások is megerősödtek 2018-hoz képest. A felmérés szerint a gyülekezetbe járók 67%-a gyülekezeten kívül is rendszeresen olvassa a Bibliát.

4) Közben viszont csökkent azok száma, akik nem járnak rendszeresen templomba, de kereszténynek vallják magukat. 2018-ban a felnőtt lakosság 32%-a mondta magát névlegesen kereszténynek, ez 2024-ben már csak 27%. Tehát az egyébként tapasztalt abszolút növekedés nem a kulturális keresztények számának növekedése. Az elkötelezett keresztények száma nő.

5) Nem csupán a gyülekezetbe járás tekintetében tapasztalható növekedés a 18-24 éves korosztályban, hanem a spiritualitás valamiféle gyakorlásában is. Míg a teljes felnőtt lakosság mindössze 42%-a mondja, hogy az elmúlt hónapban részt vett valamiféle spirituális tevékenységben, a fiatalok közt ez 51%. Ráadásul ebben a korosztályban 40% mondta, hogy legalább egyszer konkrétan imádkozott, és 37%, hogy szívesen megismerné mélyebben is a Bibliát.

6) A felmérés egyértelmű kapcsolatot mutat a lelki jóllét és a gyülekezetbe járás között. Míg a 18-24 éves korosztályban rendkívül gyakori a szorongás és a depresszió, a gyülekezetbe járók között ez az arány jelentősen csökken. A gyülekezetbe járók 68%-a számol be arról, hogy jó a kapcsolata a helyben lévő emberekkel, míg a nem templomba járók közül mindössze 25% mondja ezt.

7) A gyülekezetbe járó fiatalok sokkal nagyobb arányban válaszolták, hogy fontos számukra a környezetük megsegítése (79%), és ténylegesen nagyobb arányban adakoznak szeretetszolgálatok, ételbankok, jótékonysági alapítványok számára. A kereszténység pozitív hatással van a fiatalok társadalmi részvételére.

8) Ez a korosztály sokkal sérülékenyebb a meggyőződésében: 34% mondja, hogy a brit média és kultúra kihívást jelent a hitük számára, és hogy időnként nehéz a Biblia megértése. Vagyis egy olyan nemzedékről van szó, amely már nem a bibliai világképben szocializálódott, ezért újra kell tanulnia, mit jelent a Szentírás alapján gondolkodni a világról.

9) A felmérés azok körében is nyitottságot tapasztalt, akik nem járnak gyülekezetbe/templomba. Közülük 31% mondta, hogy elmenne egy gyülekezetbe, ha egy barátja hívná. Ez a fiatalok között 34%. Emellett 56% mondta, hogy örömmel fogadná, ha egy barátja imádkozna érte. A nem templomba járó felnőtt lakosság 18%-a mondta, hogy olvasná a Bibliát, ha egy barátja javasolná neki, ez a fiatalok között 22%. Ha egy celebritás ajánlaná, arra csak 13% mondana igent. A személyes kapcsolat tehát a kulcs.

10) A fiatal fiúk között jóval nagyobb a növekedés a gyülekezetbe járás tekintetében, mint a fiatal lányok között, de a lányok között is növekedés tapasztalható. Általánosságban is igaz, hogy Angliában és Walesben több férfi jár ma rendszeresen templomba, mint nő (13% – 10%), de a fiatalok között ez az arány 21% – 12%.

11) A kisebbségi csoportokhoz tartozó fiatalok között a templomba/gyülekezetbe járók aránya egészen magas. A feketék közel fele, a vegyes etnikai hátterű fiatalok harmada jár rendszeresen templomba.

12) Az abszolút növekedés azonban csak részben magyarázható az etnikai kisebbségek számarányának növekedésével. A 18-34 éves korosztályban 2018-ban mindössze a fiatal férfiak 3%-a járt rendszeresen gyülekezetbe, ez ma 18%! Ebben a számban benne van a fehér férfiak növekvő érdeklődése is.

Ezek nagyon biztató számok. Nemcsak arról tanúskodnak, hogy megállt a kiáramlás az egyházakból, hanem kifejezetten arról, hogy a fiatalok nagy tömegekben áramlanak befelé. (Ahogy láttuk, a trend alól az anglikán egyház képezi a tanulságos kivételt.) Egy reményvesztett, poszt-woke, szomjas nemzedék fordul a kereszténység felé. Bár továbbra is hatalmas a kulturális ellenszél, a tanulmány címében szereplő „csendes ébredés” kifejezés mindenképpen találó.

 

3 hozzászólás

  1. Bálint

    Ádám, te hogyan értékeled azt, hogy a „csendes ébredés” friss megtérői jelentős részben a katolikus egyházban kötnek ki? A tényt te is említed, de érdekel, hogy szerinted hogyan érdemes ehhez állni evangéliumi szempontból.

  2. Szabados Ádám

    Bálint,

    alapvetően pozitív elmozdulásként onnan, hogy nemrég még Dawkins üzenete szántotta fel Angliát és az egyházak is a progresszív kulturális trendeket majmolták. A fiatalok most nagy tömegekben valami stabilabbra vágynak, és egyre többen újra a kereszténységre. Ennek örülök.

    A hagyományos kereszténység üzenete és/vagy formalizmusa vonzóvá vált a Z-generáció jelentős részének, ezért fordulnak a pünkösdi jellegű mozgalmak (Elim, Vineyard stb.) és a katolicizmus felé. Ez az anglikán egyházra kimondott ítélet is. Ma sajnos ott tartunk, hogy a katolikusok és az anglikánok egybevetésekor lassan a katolikusoknál van több az evangéliumból (G. Machen: a katolicizmus eltorzult kereszténység, a liberalizmus egészen más vallás).

    De összességében természetesen azt remélem, hogy az evangéliumi kereszténység képes lesz megszólítani a Z-generációt, és azok, akik most keresnek, végül evangéliumi jellegű gyülekezetekben találnak otthonra.

  3. X. József

    @Szabados Ádám
    „A hagyományos kereszténység üzenete és/vagy formalizmusa vonzóvá vált a Z-generáció jelentős részének, ezért fordulnak a pünkösdi jellegű mozgalmak (Elim, Vineyard stb.) és a katolicizmus felé.”

    Meg sokan a tradicionalista katolicizmus (régi, tridenti, latin nyelvű rítus) felé. Ez természetes, hiszen az ember valami állandóságot keres, ami nem olyan, mint az iPhone, hogy minden évben új jelenik meg belőle.

    „Ma sajnos ott tartunk, hogy a katolikusok és az anglikánok egybevetésekor lassan a katolikusoknál van több az evangéliumból”

    Persze, mert az anglikanizmusnak egyetlen értelme van: hogy a király elválhasson 🙂

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK