Isten szenvedélymentes? (4)
Vanhoozer még egy gondolatát szeretném röviden megemlíteni az isteni impassibilitás kapcsán, ami nem más, mint a mediális vagy középige analógiája Isten érzelmeinek leírásában. Az impassibilitás kapcsán szóba került már, hogy a tan szerint Isten nem lehet egy cselekvés elszenvedője. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy Istent nem lehet szenvedő szerkezetbe tenni, illetve cselekvését nem fejezhetjük ki passzív igenemben. Szenvedő igealakoknál az alany a cselekvés elszenvedője, tehát az, akivel a cselekvés történik, aki ki van téve a cselekvésnek. Istent viszont nem éri – nem érheti – semmi, ami nem...
Isten szenvedélymentes? (3)
Az előző részben különbséget tettem három latin szó, a passio, az affectio és az emotio között. A klasszikus ortodoxia hívei, akik Istent impassibilisnek tekintették, a passio és affectio kettősében gondolkodtak. Isten haragját, féltékenységét, szomorúságát, örömét az affectio kategóriájába sorolták, és azért nem tekintették passiónak ezeket a megnyilvánulásokat, mert Isten nem meggondolás nélkül elszenvedte ezeket, hanem akaratlagosan és meggondoltan, belső lényének változatlanságában mozdult azok irányába. A kérdés most az, hogy vajon hogyan egyeztethető össze ez a régi különbségtétel az...
Isten szenvedélymentes? (2)
Isten impassibilitása a görög apatheia szó fordítása, mindkettő arra utal, hogy Istenben nincs passio vagy pathosz, azaz szenvedély vagy szenvedés. A sztoikusok szerint a bölcs ember apathes, azaz szenvtelen, a tökéletes Isten sem lehet másmilyen. Philón tagadta, hogy Isten alá volna vetve az emberi lélekre jellemző szenvedélyeknek, szerinte minden erre utaló bibliai kifejezés antropomorfizmus, képies beszéd. De vajon megáll-e ez az elképzelés az isteni önkinyilatkoztatás fényében? Lehet-e azt mondani, különösen a bibliai történetek intenzív isteni megnyilvánulásait látva, hogy a Biblia...
Isten szenvedélymentes? (1)
Ha az ember felüt egy hagyományos dogmatika tankönyvet, nem kell sokáig lapozgatnia benne, hogy eljusson Isten attribútumaiig, azon belül pedig Isten szenvedélymentességének – latin szóval Isten impassibilitásának – tanáig. A kifejezésben könnyen észrevehetjük a passió és a passzív szavakat. A tan valamilyen formában azt a korai keresztény meggyőződést foglalja össze, hogy Isten nem lehet egy cselekvés elszenvedője. Isten nem tud szenvedni, nem lehet szenvedő szerkezetben, nem kerülhet külső hatás alá, nem irányíthatják szenvedélyek. A hagyományos dogmatikák leszögezték, hogy mivel Isten...
„Életünk nagy lehetősége ez!”
Naponta érkeznek a Peshmerga által védett Kurdisztánba az elcsigázott, kimerült, elképzelhetetlen borzalmakat átélt menekültek. Az ENSZ becslése szerint másfél milliónál is nagyobb azoknak a száma, akik 2014 januárja óta az Iszlám Állam brutális hódító hadjárata elől mentették át az életüket az észak-iraki tartományba. Többnyire muszlim és jazidi vallású emberek, akik elvesztették az otthonukat, a családtagjaikat, lényegében mindazt, ami az életüknek látszólag értelmet és stabilitást adott. Vajon hol helyezkednek el ebben a történetben a keresztények? Múlt héten együtt ebédeltem Nick...
Kölyökrókák
A kis bűnök olyanok, mint a kölyökrókák – mondta Spurgeon. Ahogy a kölyökrókák tönkreteszik a szőlőskertet (Én 2,15: „Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, mert pusztítják szőlőinket, virágzó szőlőinket!”), a kis bűnök pedig nagy károkat okoznak a szívnek. A kis bűnök bevackolják magukat a lelkünkbe, és úgy megtöltik azt Krisztusnak utálatos dolgokkal, hogy ő nem tud többé kellemes közösségben együtt lenni velünk. Nem a nagy bűnök, hanem a sok kis bűn teszik nyomorulttá a keresztény életet. Szívünk védelmében a kis bűnökre ezért különösen oda kell figyelnünk. A kölyökróka ártalmatlannak...
JVG (4) – Jézus mint cinikus vándortanító?
N. T. Wright elég hosszan időzik a Wredebahnon, hogy bemutassa az ott haladók nézeteit és rámutasson ezen nézetek hiányosságaira – és időnként nyilvánvaló tarthatatlanságára. A Jesus and the Victory of God kiemelt figyelmet fordít a Jesus Seminar tevékenységére, valamint az ahhoz ezer szállal kötődő Burton L. Mack és J. Dominic Crossan Jézus-portréira, és a tőlük különböző, de mégis nagyon hasonló utat bejáró Abraham J. Malherbe és F. Gerald Downing hipotéziseire. Ezekben a portrékban meglepő módon Jézus egyfajta cinikus vándortanítóként jelenik meg, aki időtlen igazságokkal provokálja...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK