Egyszerű evangéliumi egyszerűség?

Indiai tapasztalataim azt a hitemet igazolták, hogy a kereszténység valódi ereje nem az egyházi struktúrákban, hanem az evangéliumban van. Az indiai lelkipásztorok, akiket megismertem, szinte semmit nem tudnak a nyugati kereszténység történetéről, harcairól, megosztottságáról, Jézus Krisztust viszont élő Úrként ismerték meg, akiben békességet, örömet, reményt találtak. Életüket Isten igéje alapján akarják élni, a Szentlélek segítségével. Hittel imádkoznak, olvassák a Bibliát, megvallják a hitüket. Szégyenkezve láttam, mennyi igeverset tudnak fejből idézni; tolmácsom gyakran ki se kereste az...

bővebben

„Legnagyobb gondunk: a növekedés”

Lenyeltem a csípős-fűszeres kecskepörkölt utolsó falatját, majd odafordultam indiai vendéglátómhoz, aki maszatos kezével egy marék szaftos currys rizst emelt a szájához. Próbáltam én is a kezemmel enni, de néhány szerencsétlen kísérlet után visszatértem a késhez és villához, amit – az idegen iránti könyörületből – előre a tányérom széléhez igazítottak. A palacsintához hasonlító roti kenyérrel ügyesebben bántam, annak ugye nálunk is van némi hagyománya, hogy a kenyérhéjjal kanalazzunk („eb, aki a kanalát meg nem eszi”), de kezdetleges technikámmal mindenki rég megebédelt volna, mire én is...

bővebben

Mámoros hazatérés

Fúúú… nem is tudom, hol kezdjem. Napok óta gyűjtöm magamban az erőt, hogy végre írjak valamit az indiai utamról. Iszonyú intenzív tíz nap volt, borzasztóan elfáradtam, ráadásul betegen értem haza, a müncheni repülőtéren már a szememet is alig tudtam kinyitni, úgy fojtogatott a száraz köhögés. A köhögést valószínűleg az váltotta ki, hogy naponta három órát prédikáltam (a tanításaimat angolról hindire fordították), és minden nap legalább egy órát Ahmedabad elképesztően szmogos utcáin kocsikáztam a szálláshelyünk és a konferencia központ között. Ámulatba ejtett a semmihez nem hasonlítható...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (25)

Nagy Szent Baszileiosz (Vazul) Nazianzoszi Gergely barátja és Nüsszai Gergely testvére volt, szorosan véve őket hármójukat szokták együtt kappadókiai atyáknak nevezni. Baszileiosz biblikus szerző, könyvei zsúfolásig vannak bibliai idézetekkel, melyeknek fontosságára ő maga hívta fel a figyelmet újra és újra. Az egyházatya számára a Szentírás – Ó- és Újszövetség – abszolút tekintély volt, hiszen a Szentlélektől sugalmazott könyvnek tartotta. Ezt lépten-nyomon leszögezi és érvelésének alapjává teszi (pl. Nagy Szent Baszileiosz művei. Szent István Társulat, 2001, 88, 129, 137, 187, 191, 198,...

bővebben

Lehet egy szemtanú szenvedélyes?

Az evangéliumok szerzői szemtanúkként írnak a Jézus körüli eseményekről (illetve Márk valószínűleg Péter tanúbizonyságára alapoz, Lukács pedig sok tanú vallomását gyűjtötte egybe). Sokaknak éppen ez a gondja az evangéliumokkal. Nem lehet a könyvek történeti hitelességét komolyan venni – mondják –, hiszen a történeti hitelességhez a szerzőknek megfelelő távolságot kellene tartaniuk az eseményektől. A történész szenvedélymentessége biztosítja az objektivitást. Egy oxfordi történelemkönyvet például az tesz híresen megbízhatóvá, hogy a tudós szerző szinte teljesen eltűnik a tények és adatok...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (24)

A görög egyházatyák közül Nazianzoszi Szent Gergellyel folytatom a sort. A katolikus egyház „doktorai” között számon tartott Gergely egyike a kappadókiai atyáknak, akik a negyedik század második felében írásaikkal hozzájárultak a bibliai Szentháromság-tan mélyebb fogalmi megértéséhez. Nazianzoszi Gergely a „theologosz” címet is megkapta, egyedül a keleti atyák közül. Gergely elsősorban Krisztust nevezte Isten Igéjének, de az Ó- és Újszövetségre is időnként Isten igéiként utalt, és úgy is viszonyult hozzájuk. Nazianzoszi Szent Gergely beszédei az Ókeresztény írók sorozat 17. kötetében...

bővebben

Irány India…

Amióta Isten kegyelme megragadott és Krisztus követőjévé tett, szinte mindig intenzíven foglalkoztatott a világmisszió kérdése. Fiatal hívőként faltam az életrajzokat, amelyek nagy kockázatokat vállaló misszionáriusokról szóltak (mint Charles Studd, Hudson Taylor, Isobel Khun vagy az indiai sadhu Sundar Singh), és egy időben én magam is arra készültem, hogy misszionárius leszek egy távoli országban. Ennek érdekében konkrét lépéseket is tettem, a kilencvenes években részt vettem például egy nagy missziói konferencián, majd egy egész nyarat a bolíviai dzsungelben töltöttem, ahol Dórámmal...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK