A hobbit: káprázatos tárnák és középszerű félszerzetek
A hobbitot 1994 nyarán olvastam, akkor még A babó címmel. Ez volt az első bátortalan lépésem Tolkien aprólékosan felépített mitológiájának megismerése felé. Ezt a mitológiát sokakkal együtt aztán én is nagyon megkedveltem. A hobbit történetét nem említeném egy lapon sem A gyűrűk ura monumentális meséjével, sem A szilmarilok gyönyörűségesen gyönyörű tündevilágával, a könyv olvasásakor mégis azt éreztem, hogy ez a mese valami más, mint amit addig a mesékről tudtam. Tolkien világa ámulatba ejtett. Nem volt benne semmi ismerős és kiszámítható. Elütött az általam ismert irodalmi kánontól....
Michael J. Kruger előadássorozata az újszövetségi kánonról (Az összefoglalók összefoglalója: 4 in 1)
Az előző négy bejegyzés igen hosszúra sikeredett, és ez valószínűleg sokakat elrettentett attól, hogy végigrágják magukat Michael Kruger érvein. Úgy döntöttem tehát, hogy mivel nagyon fontos témáról van szó (lehet, hogy teológiai „geek" vagyok, de tényleg azt gondolom, hogy a keresztény hit alapjaival kapcsolatos legfontosabb kérdések egy része az újszövetségi kánon körül gyülekezik), egyetlen rövid bejegyzésben is összefoglalom a négy előadás lényegét. Az összefoglaló olyan, mint egy menü: aki eddig csak emészthetetlenül hosszú cikkeket látott maga előtt, a menü segítségével tudni fogja,...
A kánon rojtos széle: miért voltak egyáltalán viták?
Michael J. Kruger előadássorozatának negyedik – befejező – részét foglalom össze ebben a bejegyzésben. Az előadás arról szól, hogy vajon miért nem volt teljesen egyértelmű a korai keresztények számára, hogy hol vannak a kánon határai, és nem jelent-e ez halálos veszélyt az Újszövetség megbízhatóságába vetett hit számára. Bart Ehrman, Elaine Pagels, Helmut Koester és a nevükkel fémjelzett pluralista álláspont szerint a kánon határaival kapcsolatos viták valójában a bizonytalanságnál is súlyosabb kérdést vetnek fel. Lehet, hogy a korai évszázadokban nem csak egyféle kereszténység létezett?...
Az Újszövetség kéziratai: a kánon kialakulására nyíló ablakok?
Michael J. Kruger újszövetségi kánonról szóló előadássorozatának harmadik része a leginkább technikai jellegű – de éppen ezért a rideg tényekhez talán legszorosabban kötődő – előadás. A négy közül számomra ez tartalmazta a legtöbb új információt. Kruger az Újszövetség kéziratairól rendelkezésre álló ismeretek alapján próbál többet megtudni a kánon kialakulásának tényleges folyamatáról. Az újszövetségi kánonnal kapcsolatos tudományos kutatások szinte kizárólag a kéziratok tartalmával szoktak foglalkozni, magukkal a kéziratokkal (azok fizikai valóságával és tárgyi bizonyítékaival) alig. Kruger...
Az újszövetségi kánon eredete: késői fejlemény?
A kánon fogalmának definiálása után Michael J. Kruger előadássorozatának második része az újszövetségi kánon eredetét és kialakulását állítja a középpontba. Vajon miért jött létre az, amit újszövetségi kánonnak nevezünk? Mikor és hogyan alakult ki a könyvek listája (és az, hogy egyáltalán legyen ilyen lista), és milyen okok járultak hozzá a kialakulásához? Számos teológiai diszciplína kapcsolódik a kánon kutatásához és értelmezéséhez, ami azt mutatja, hogy egyáltalán nem lényegtelen kérdésről van szó. Az újszövetségi kánon vizsgálata körül találkozik egymással az exegézis, a...
A kánon definíciója: kizárólagos vagy többdimenziós?
Ahogy ígértem, a most következő cikksorozatban Michael J. Kruger előadásainak főbb gondolatait foglalom össze. Első előadása a kánon definíciójáról szól. Akiket általában hidegen hagynak a definíciók, azokat most arra kérem, legyenek türelemmel, el fogunk érni az izgalmasabb részekhez is. Sajnos nem spórolhatjuk meg a fogalom definiálását, mert a kánonnal kapcsolatos viták igen gyakran a közös definíció hiánya miatt futnak zátonyra. Vitatkozó teológusok a kánon kapcsán nem mindig ugyanarról beszélnek. Kruger megközelítésének egyik erőssége pedig éppen az, hogy a téma zavaros pontjainál...
Középpontban az újszövetségi kánon kialakulása
Dan Brownnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az újszövetségi kánon kialakulásának története izgalmas modern témává vált. Az alternatív Jézus-sztorik iránti óriási érdeklődést jelzi a Jézus feleségéről szóló szövegtöredék gyors tündöklése és bukása. Bart Ehrman (a kereszténységnek dérrel-dúrral hátat fordító szövegkritikus) sem tudta volna végighaknizni Amerika egyetemeit, ha a Da Vinci-kód nem ágyazott volna meg a közvéleményben annak a gondolatnak, hogy Jézus valódi története az Újszövetség nevű gyűjtemény könyvein kívül található. Dan Brown népszerű krimije óta tömegek gondolják,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK