Mit üzen az ölelés?
Az előbbi bejegyzésem a kézfogásról szólt, ebben az ölelésről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Az ölelés bizonyos kultúrákban a kézfogás szinonimája, nálunk, magyaroknál az ölelés a kézfogásnál jelentőségteljesebb, bensőségesebb, melegebb mozdulat. Bár Z. D. Gurevitch szociológus a kézfogást kisölelésnek is nevezi, a magyar kultúrában az ölelés bizalmasabb közeledési forma, mint a kézfogás. A kézfogás is megtelhet mély jelentőséggel (lehet például a megbékélés jele), de kevésbé érződik benne elköteleződés, mint az ölelésben. Az ölelés egymásba fonódás, egész testünkkel – de legalábbis...
Mit üzen a kézfogás?
A kézfogás kapcsolódás a másik emberhez. Lehet puszta formalitás, de lehet üzenetértéke is. A kézfogásom milyensége legtöbbször ösztönösen kifejez valamit abból, ahogyan a másikhoz kapcsolódok. A kézfogás részben persze kulturális kérdés, hiszen van, ahol öleléssel, csókkal (akár szájra is), orrösszeérintéssel, meghajlással vagy valami ehhez hasonlóval üdvözlik egymást az emberek. Valószínűleg az összes üdvözlési formáról el lehetne mondani hasonlót, mint a kézfogásról, de mivel a mi európai és magyar kultúránkban a kézfogás az általános – bár nem az egyetlen – üdvözlési forma, most ennek a...
Érteni akarok, hogy hihessek, vagy hiszek, hogy értsek?
A názáreti Jézus egy alkalommal így imádkozott: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.” (Mt 11,25-27) Jézus Krisztus szerint tehát az Atyát egyrészt csak az ismerheti meg, akinek ő kijelenti magát, másrészt az Atya úgy látta jónak, hogy a valóság lényegét kizárólag a gyermekeknek mutassa meg, a bölcsek és értelmesek...
„És látta Isten, hogy ez jó”
Assisi Szent Ferencnek igaza volt, amikor a teremtett világ eredendő jóságáról írt himnuszt. Amíg a dicsőség és gazdagság elvakították a szemeit, nem volt benne sem hála, sem öröm, mert talán nem is szemlélte Isten világának barátságos dicsőségét és simogató gazdagságát. Mindenesetre nem a jólét nyitotta fel a szemeit, hanem a gyermeki hit. Francesco d’Assisi a világi pompáról való lemondás egyszerűségében tudta meglátni, élvezni és csodálni Isten világát: a napot, a holdat, a szelet, az esőt, a fákat, a leveleket, a madarakat, sőt, az umbriai farkast is. Mielőtt valaki félreért, Francesco...
Prometheus: Darwinon túl, Jézuson innen?
Aki a Prometheus magyarországi premierje idején az Alienről ír cikket, az nem kerülheti meg, hogy ne írjon utána valamit a Prometheusról is. Úgyhogy kicsit kelletlenül, de elmentem a moziba, és megnéztem Ridley Scott Alien-Genezisét. Azért kelletlenül, mert bevallom, tartottam attól, hogy megint egy feleslegesen elnyújtott sorozat ötlettelen, azonos sémára felépített darabjával ütöm agyon a drága időmet. A félelmem csak részben igazolódott, a Prometheus látvány tekintetében egészen kiváló film volt, tulajdonképpen érdekesnek mondható gondolatokkal, még ha ezek azért elég egyértelműek és...
Megfejtették a legrégebbi héber feliratot?
Tegnap bejárta a magyar sajtót egy MTI hír, miszerint Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus megfejtette azt a héber feliratot, melyet 2008-ban Yosef Garfinkel izráeli tudós talált a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő Khirbet Qeiyafa (az egykori Sha’arayim) területén. Ennek a felfedezésnek a jelentőségéről egy korábbi cikkben beszámoltam már. Tudósok egy része úgy véli, a Holt-tengeri tekercsek megtalálása óta ez lehet a legfontosabb régészeti lelet. A város feltárása és a proto-kánaáni felirat ugyanis erőteljes cáfolata annak a minimalista történettudományi...
Barátságos hely az univerzum?
Gyerek voltam, amikor A nyolcadik utas: a halál (Alien) c. rémtörténet kultuszfilm lett a tudományos-fantasztikum kedvelői körében. A filmben egy ismeretlen parazita lény egy egész űrhajó legénységével végez, haláluk előtt élő keltetőként használva testüket. Ridley Scott 1979-es alkotását hátborzongató figyelmeztetéssel reklámozták: „Az űrben senki sem hallja a sikolyod.” Az Alien csattanós válasz volt a Csillagok háborúja viszonylag emberarcú kozmológiájára (habár sokak számára a science-fiction és az emberarcúság eleve kizárják egymást), kifejezve egy darwini premisszákra épülő kor...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK