Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (13) – Ismer minket
„Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba!” (2Móz 13,17)
Sok hívő tapasztalata, hogy hívő élete kezdetén sokkal könnyebb volt megküzdenie kísértésekkel, noha éretlen és erőtlen volt még. Valami magával ragadta és sodorta, mint egy vitorlást a lecsapó vihar, vagy egy falevelet a patak megdagadt árja, és nem engedte, hogy elbukjon. Olyan tűzben égett, amely még a levegőben elporlasztotta az ördög által ráöntött vizet, vagy éppen annyira elárasztotta a Lélek vize, hogy a tűznek nem volt esélye sem, hogy a ruhájába kapjon.
Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (12) – Ha meglátom a vért
„Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött – én, az ÚR. De az a vér jel lesz a házakon, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és nem ér majd a pusztító csapás titeket, amikor megverem Egyiptom földjét.” (2Móz 12,12-13)
Három fontos mozzanat van ebben a néhány mondatban, amelyek megalapozzák a pészah (פֶּ֫סַח), sőt, az egész megváltás jelentését.
Nem kell tüntetni. Az ítéletet végrehajtották!
Lengyelországban az abortuszért tüntetnek, és akik tüntetnek, az abortusz tiltását nevezik erkölcstelennek. Eszünkbe juthat erről Camus mondása („azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítják fel önigazolásra”), de van ennél fontosabb vetülete is annak, ami történik.
Politikai választásokon nem Messiást vagy lelkészt választunk
Sok fejtöréstől óvhat meg bennünket, ha két dolgot minden politikai választáskor szem előtt tartunk. Az egyik az, hogy bármennyire is szeretnénk cizellálni a véleményünket, végül csak egy szavazatunk van, és abból a kínálatból kell választanunk, amit elénk tesznek. A másik az, hogy akárkire is szavazunk, mindig csomagok közül választunk.
Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (11) – Isten eszköze a gonosz
„Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában.” (2Móz 11,9)
Az, ahogy Isten megkeményíti a fáraó szívét, paradigma a gonosz problémájának megértéséhez is. Az Exodusz narratívája világossá teszi, hogy maga Isten keményíti a fáraó szívét, azért nem engedi el országából Egyiptom ura a hébereket. A fenti mondat azt is konkrétan leszögezi, hogy a fáraó keménységének az a célja, hogy Isten minél több csodát tegyen Egyiptom országában. Vagyis Isten a gonoszt eszközül használja jó céljai megvalósulásához.
Google és társAI – lehetünk szabadok a megfigyelési kapitalizmus korában?
A Különvélemény podcast legújabb (9.) epizódjában arról beszélgetünk, hogy lehetünk-e még szabadok egy olyan korban, amikor a nagy tech cégek (Google, Facebook, Apple, Amazon) szinte minden lépésünket figyelik, rögzítik – és befolyásolják. A probléma ijesztő nagyságát körüljárva Somody Imrével ezúttal is keressük a keresztény válaszokat. Itt vagy itt hallgatható.
Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (10) – Keleti szél
„Mózes tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, és az ÚR keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel aztán a keleti szél meghozta a sáskákat.” (2Móz 10,13)
A szúnyogok esetében azt olvassuk, hogy Áron kinyújtotta a botját, ráütött a föld porára, és az szúnyoggá vált Egyiptom egész földjén. Most viszont az egész nap és egész éjjel fújó keleti szél hozta a sáskákat. Vajon a sáskák miért nem teremtek ott hirtelen, mint a szúnyogok, Mózes miért nem mondjuk a nádat változtatta sáskákká? Miért játszik közvetítő szerepet a szél?
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK