„Nem fog a varázslás Jákóbon, sem az igézet Izráelen.” (4Móz 23,23)
Ismerjük a mondást: a nézőpont meghatározza az álláspontot. Nem mindegy, milyen perspektívából nézünk egy eseményt. A moábi király annyival gondolt ennél többet, hogy szerinte Istennek sem lehet mindegy.
De kezdjük magunkkal. A bibliai történeteket általában Izráel perspektívájából olvassuk. Ezzel nincs is semmi gond. Bálák megátkozós projektje azonban bennünket, olvasókat is kivisz Izráel táborából a móábi hegyek közé, hogy messziről, a móábiak szemszögéből lássuk a feléjük közeledő sokaságot. Azt a népet, amely „nem számítja magát a nemzetek közé” (9).
Bálák és a móábi vezetők reszketnek a félelemtől. Hallották a híreket, hogy a sivatagi porként feléjük áramló törzsszövetség milyen királyokat győzött már le. Emberileg kevés esélyük van, ezért Bálák a kozmosz mögötti isteni energiákat próbálja becsatornázni a küszöbön álló konfliktusba. Bálám varázslását.
Képzelhetjük az ijedséget, amikor a végső mentsvárként szolgáló mágus átok helyett áldást mond a hegy tetejéről is jól kivehető izráeli törzsekre! Nem is akármilyen áldást! „Ki számolhatja meg Jákóbot – száma mint a por – és Izráelnek csak a negyedét is? Bár úgy halnék meg, mint ez igazak, s lenne végem olyan, mint az övék!” (10)
Bálák ekkor úgy gondolja, hogy a varázslás (קֶ֫סֶם) talán fordítva is működik (a keszem varázslást, igézést, jóslást, okkultizmust jelent). Bálák azt reméli, hogy Istent is befolyásolni lehet okkult praktikákkal. Ha Bálámot egy másik hegyre viszi – a Piszga csúcsára –, onnan az izráeliek táborának csak a széle látszik. Hátha a Piszgáról JHVH sem látja a teljes tábort, és áldás helyett átkot ad Bálám szájába! Áttelepülnek hát a Piszgára, ott is felépítik a hét oltárt, bemutatják a bikát és a kost, és pisszenés nélkül, lábujjhegyen várják, mit fog Bálám mondani.
Mennyire hideglelős immár a Piszga csúcsáról hallani Bálám újabb jóslatát: „Nem fog a varázslás Jákóbon, sem az igézet Izráelen. Idejében megmondják Jákóbnak, Izráelnek, hogy mit tesz az Isten. Ez a nép mint nőstényoroszlán kel föl s mint hímoroszlán emelkedik föl, nem fekszik le, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem issza.” (23-24) Nem csak JHVH-n nem fog a varázslás, de Izráelen sem! Ez a nép vad oroszlánként fogja elragadni Móábot! Nincs ellene fegyver.
Bálák már csak egyet kér Bálámtól: ha átkot nem mondhat, legalább ne áldja ezt a vérre szomjazó oroszlánt! Bálám viszont ekkorra biztosan érti, hogy JHVH áldani akarja Izráelt. A varázslásnak nincs ereje. Neki sincs hatalma az isteni erők felett. A perspektíva sem számít. Mindegy, melyik hegyen vannak. JHVH az egészet látja, és felette áll az okkult praktikáknak is. Az fog történni, amit az Izráelt magának választó Isten tenni akar.
„Urunk, rajtad egyáltalán nem fog az igézet! Ha hozzád tartozunk, rajtunk sincs hatalma a varázslásnak! Köszönjük a védelmedet! Csak hozzád érdemes tartozni!”
Köszönöm.
„……… Bálák már csak egyet kér Bálámtól: ha átkot nem mondhat, legalább ne áldja ezt a vérre szomjazó oroszlánt! Bálám viszont ekkorra biztosan érti, hogy JHVH áldani akarja Izráelt……….”
Óriási a kontraszt a fentebbi ószövetségi történet, és Isten újszövetségi népével való szándéka között. Velük szemben ugyanis megengedi a világ fiai részéről való átkot, amire válaszként áldást mondunk.”Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, ………” (Lukács 6:28/a)
„……… Az fog történni, amit az Izráelt magának választó Isten tenni akar.”
Újszövetségi népével szintén az történik, amit a magának választó Isten velük tenni akar. „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban a szerint, amint kiválasztott minket magának Ő benne a világ megalapítása előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk Ő előtte szeretetben” (Efézus 1:3-4)
Példabeszédek 21:30
„Nincs bölcsesség, nincs értelem és nincs tanács az Úr ellen.”
Gyakran hallani evangéliumi körökben hogy „Isten szerete nem nagyobb mint amennyire Isten igaz.” Kétségtelen hogy ütős mondat némi manipulatív éllel: jó lesz ha összekapod magad. Fordítva kevésbé hatásos, ezért nem is hallani nagyon: „Isten igazsága nem nagyobb mint a szeretete”…….pedig a fenti történet pont ezt példázza.
Elképesztően sok baja volt Istennek Izraellel: már az esküvő napján megcsalják Istent (törvényadás v.s. aranyborjú – ha valami, akkor ez elég durva); hitetlenség a sok csoda ellenére (a föld megkémlelése); állandó zúgolódás, versengés (Thabera, manna-fürjek, Meriba, mérges kígyók csapása); lázadások (Kóré Dáthán Abirám; Miriám, Áron)…..stb. Gyakorlatilag egy teljes csőd az egész kapcsolat. Rögtön szét is tolják az ágyakat, Isten másik szobába költözik:
„……Mózes pedig fogván a sátort, felállította azt a táboron kívül, messze a tábortól…..és lőn, hogy aki az Urat keresi vala, kimegy vala a gyülekezet sátorához, amely a táboron kívül vala…..”
Mindezek után Isten megdöbbentő válasza Báláknak amitől a tények ismerői padlót fognak: „…nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben…” (IV.Móz.23.21). Az ember azt hinné hogy rosszul hall. Micsodaaaa? Ezt komolyan gondolod Isten? Te most hazudsz, hamis tanúbizonyságot teszel. Bort iszol és vizet prédikálsz.
Csakhogy minden ami történt az belső családi ügy. A kívülvalóknak semmi köze hozzá. Isten a feleségét így látja: „Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel!” – elképesztő szeretet a történtek után. Ez nagyjából olyan mintha egy férj azt mondaná a házasságtörő feleségnek: „Milyen gyönyörű és kedves vagy.” – és persze komolyan is gondolja ahogy Isten sem ironizált vagy poénkodott.
A kívülvalóknak pedig – akik mindent tudnak a különféle esetekről – ezt mondja a férj: „nem vettem észre hamisságot a feleségemben, ő a legszebb és leggyönyörűbb.”
Tehát mi történt a fenti sztoriban? A szeretet meghajlította az emberek által igazságnak elvárt dolgot. Ez intő jel hogy nem igazán kéne Isten igazságát védeni, helyette elítélni másokat, mert úgy járhatunk mint a Mókus őrs amikor a vak nénit át akarta vezetni az úton csak a néni épp nem akart átmenni.
Ha ezek után valaki Istennel perelne, akkor Pali bácsi ezt mondja neki a fenti esetről: „….De hát hogyha némelyek nem hittek (az akkori Izrael – a szerk.), vajon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hűségét? Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, …” (Róm.3.3-4).
Ha ezek után tovább kukacoskodna az ember hogy hol az igazság akkor a válasz: „….Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy….?(Jób.40.3)
Visszatérve a nyitómondathoz: szerény véleményem szerint a szeretetet meghaladó igazság az dermesztő.
„Ne fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”
Edith Stein (internetről)
.
„Az igazságot nélkülöző szeretet olyan, mintha papírból készült szikével akarnánk szívműtétet végezni; a szeretetet nélkülöző igazság meg olyan, mintha kalapáccsal.”
Márkus Tamás András (internetről)