A keleti kereszténység negyedik doktora Krüszosztomosz (Aranyszájú Szent János), aki kiemelkedő igehirdetői ajándékai miatt kapta ezt az elnevezést. Krüszosztomosz a szíriai Antiókhiában született, fiatal felnőttként keresztelkedett meg, szolgálatát először Antiókhiában, majd Kr. u. 397-től Konstantinápolyban végezte. Krüszosztomosz egyszerű életmódja és ezt tükröző igehirdetései sokak haragját váltották ki a pompát szerető és hatalmi intrikákkal terhelt császári fővárosban, ezért néhány évvel később eltávolították és száműzték püspöki székéből. Antiókhiai és konstantinápolyi időszakában...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Aranyszájú Szent János
Erosz és agapé: szintézis (1)
A Nygren által népszerűsített nézettel kapcsolatos problémákat tehát két fő megállapításban összegezhetjük: egyrészt felesleges és megélhetetlen szembenállást hoz létre a természet és megváltás kapcsolatában, másrészt kizárja az Isten iránti közvetlen szeretet lehetőségét. A kérdés most az, hogy vajon feloldható-e egyáltalán a két szeretet szembenállása, illetve vannak-e olyan szempontok, melyek más alapra helyezhetik az erosz és agapé kapcsolatát. A megoldáshoz két állítással szeretnék hozzájárulni. Egyrészt azt az elsőre félreérthető, de összességében megkerülhetetlen megállapítást...
A Szentírás Isten igéje (23)
Vajon Isten szavának tartotta-e a Szentírást a katolikus egyház „doktorai” közé sorolt négy keleti teológus? Nézzük meg először Aranyszájú Szent Jánost (Krüszosztomoszt), aki Kr. u. 397 és 404 között volt Konstantinápoly pátriárkája. Krüszosztomosz nem is annyira egyházi pozíciója, mint inkább erőteljes igehirdetései miatt lett ismert, ez pedig a Szentírás iránti szeretetéből és tiszteletéből táplálkozott. Hitte és vallotta, hogy az embert nem az okoskodás tanítja meg az igazságra és a helyes életvitelre, hanem az isteni kinyilatkoztatás. A Felfoghatatlanról szóló második prédikációjában...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK