Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Föld

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (25) – Kié a föld?

„A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csupán jövevények és betelepültek vagytok nálam.” (3Móz 25,23)

Az erec (אֶ֫רֶץ), vagyis a föld, amit ma Palesztinának vagy Izraelnek neveznek, nem az araboké, de végső soron nem is a zsidóké, hanem Izrael Istenéé. Az ÚRé. JHVH az erec tulajdonosa. Bár Izrael törzseinek adta birtokba, ők inkább használói voltak a földnek, hiszen JHVH volt a valódi tulajdonosa. Ez a tény arra is kötelezte őket, hogy az adósság miatt eladott földdarabok visszaválthatók legyenek minden ötvenedik évben. Hiszen az ÚR adta birtokul a földet minden nemzetségnek, azt nem lehetett végleg elidegeníteni.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (6) – Jövevénységük földjét adom nekik

„Szövetségre is léptem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét, azt a földet, amelyen jövevények voltak.” (2Móz 6,4)

A földet Ábrahám, Izsák és Jákób csak jövevényként lakták, nem tulajdonosokként. Ígéret szerint volt az övék, de ők nem birtokolták azt. Minden, amit láttak, ideiglenes és múlékony volt számukra, miközben tudták, mert Isten szövetségben vállalta, hogy egyszer minden az övék lesz. A föld nem abban az értelemben lett az övék, ahogy később fiaiké, a zsidóké lett, akikkel Isten megerősítette a szövetséget (7-8). Az ígéret sokkal nagyobb volt annál, hogy a személyes életükben teljesedjen be. Ők jövevények voltak egész életükben, de hittek az ígéretekben, amelyek utódaikban be is teljesedtek.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (2) – A föld és a kert

„Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.” (1Móz 2,8) Isten teremtette az eget és a földet (1,1), majd az embert a maga képmására. Az első embert azonban nem pusztán a földön (הָאָֽרֶץ) helyezte el, hanem ültetett számára egy kertet (גַּן) is a földön, és azt szánta neki lakóhelyül, hogy onnan indulva hódítsa meg és hajtsa uralma alá az egész földet (1,28). A föld (há-árec) és a kert (gán) tehát nem azonosak egymással. A kert a földön van, de több a földnél. A kert az a hely, ahol nincs bogáncs és kóró. A kert az a hely, amelynek minden...

bővebben

Tényleg megállt Józsué idejében a nap?

Az ember bibliaolvasás közben időnként vakarja a fejét. A csillagászathoz valamit is konyító olvasóknak például rendesen feladja a leckét az az eset, amiről Józsué könyve számol be. „Amikor az ÚR Izráel fiai kezébe adta az emóriakat, Józsué az ÚRhoz szólt, és ezt mondta Izráel jelenlétében: Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is hold, az Ajjálón-völgyben! És veszteg maradt a nap, megállott a hold is, míg ellenségein bosszút állt a nép. Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni egy teljes napig. Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi...

bővebben

Mit tanít a Genezis Istenről, a világról, a földről és az emberről?

Az elmúlt hetekben több bejegyzésben foglalkoztam a bibliai teremtéstörténettel. Mindegyikben hangsúlyoztam, hogy a történetet a műfaji sajátosságoknak megfelelően kell értelmeznünk, és hogy ezek a sajátosságok korlátokat támasztanak az értelmezés számára. Most azt szeretném megmutatni, hogy a korlátok ellenére mennyire sok dolgot megtudhatunk a mózesi teremtéstörténetből Istenről, a világról, a földről és az emberiségről. A teljesség igénye nélkül fogok most megnevezni – szinte csak címszavakban – húsz olyan alapvető igazságot, melyek a mózesi szövegből teljesen egyértelműen kiderülnek. 1)...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK