Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Isten országa

Az Isten országa (15) – Az ország jelenlétének jelei

2022. június 21. | , , | 5 Hozzászólások

Az Isten országa titok. Először kicsiny formában jött el, az eljövendő világ előízeként (vö. Zsid 6,5), de egy nap ki fog teljesedni, hogy a gonosz uralmát végleg legyőzze. Amint Jézus példázataiból is láttuk, fontos az Isten országa titkában ez a kettősség, sőt, épp e kettősség a titok lényege. Az Isten országa egyszerre jelen és jövő, „már igen” és „még nem”, mi pedig e két megvalósulási fázis feszültségében élünk. Az Isten országa még nem jött el teljességében, csak úgy, mint egy mustármag, egy kicsiny kovász, egy kerítőháló, ami sokféle halat befog, vagy egy mag, amit az ellenség fel is kaphat a földről. De vajon mik az Isten országa jelenlétének a jelei? Miből ismerhetjük fel, hogy elközelített az Isten országa? Melyek voltak ennek a jelei Jézus és az apostolok idejében? Hét állítás következik.

bővebben

Az Isten országa (14) – A kerítőháló példázata

2022. május 12. | , , , | 5 Hozzászólások

A Máté 13-ban összegyűjtött példázatok közül az utolsó a kerítőhálóról szóló. „Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 13,47-50) A kerítőháló példázatát sokan a búza és a konkoly példázatával hozzák összefüggésbe, mert látszólag ugyanaz az üzenetük: a jó és hitvány szétválasztása az idők végén. Jézus a konkoly példázatával azt tanította, hogy az Isten országa még nem hozta el a világban a nagy szétválasztást, az ország ebben a világkorszakban a gonoszság közepette létezik, és egyelőre ne is várjunk mást. A háló példázata a hasonlóság ellenére egészen másról szól. Nem arra figyelmeztet, hogy az Isten országa még a gonoszság közepette létezik, hanem arra, hogy az Isten országa magával sodor gonoszokat is. Ez jelentős különbség!

bővebben

Az Isten országa (12) – A búza és a konkoly példázata

2022. május 4. | , , | 3 Hozzászólások

Az Isten országa titkát Jézus példázatokkal magyarázta el, amilyen a mustármag, a kovász vagy a magvető példázata. Ezeket a Máté evangéliuma 13. része gyűjti csokorba. Az előző részben a magvető példázata kapcsán láttuk, hogy az Isten országa nem arat az emberek közt osztatlan sikert. A magvető példázatát a búza és a konkoly példázata követi, amely újabb oldalát mutatja meg a titoknak. „A mennyek országa ahhoz az emberhez hasonló, aki jó magot vetett a földjébe.” A Jézus példázatában szereplő ellenség azonban titokban konkolyt vetett a búzamagok közé; a szolgák szét akarják választani egymástól a konkolyt és a búzát, de a gazda figyelmezteti őket: várjanak az aratásig, addig hadd nőjön együtt a gabona és a gaz. Majd az aratáskor az aratók begyűjtik a búzát, a konkolyt pedig a tűzre vetik. Eddig a példázat.

bővebben

Az Isten országa (11) – A magvető példázata

2022. április 30. | , , | 1 Hozzászólás

Jézus példázatokban beszélt az Isten országa titkáról. A példázatokat maga Jézus fellépése – vagy azt is mondhatnánk, idő előtti fellépése – indokolja. Ahogy láttuk, a Messiás eljövetelét komoly várakozás övezte, különösen Keresztelő János prófétai szolgálata óta, Jézus megjelenése és szolgálata azonban nem teljesen harmonizált ezekkel az elvárásokkal, hiszen sokan elutasították őt, a római elnyomás sem szűnt meg, és az ítélet sem érkezett el. Jézus tisztában volt ezzel. A Máté evangéliuma 13. részében csokorba gyűjtött példázatok azt az eltérést magyarázzák, amely a várakozások és Jézus szolgálata között feszült. A példázatok mind az Isten országa titkáról szólnak. A mustármag és a kovász példázatáról már volt szó, most nézzük meg a magvető példázatát.

bővebben

Harmadik út

2022. április 26. | , | 12 Hozzászólások

Igazuk van azoknak, akik szerint Magyarországon az egyik legfőbb társadalmi törésvonal az, hogy a Nyugat kultúrájában inkább a haladás, vagy inkább a dekadencia jeleit véljük-e felfedezni. Akik a Nyugatban még most is alapvetően a haladást látják, azoknak a magyar ugar szánalmasan maradi és provinciális. Akik ezzel szemben a Nyugat kulturális irányát ma dekadensnek gondolják, azoknak a Nyugat követése felesleges önfelszámolás, a nemzeti szuverenitás őrzése viszont jogos önvédelem. Előbbiek a Nyugattal szembeni bizalmatlanságot ma a Kelet (Putyin, Erdoğan, Kína stb.) választásával azonosítják, Adyt és Anne Applebaumot idézik, és nagyon szomorúak, ha Magyarországra gondolnak. Utóbbiak a Nyugat utánzásában ma az identitás fontos pilléreinek (nemzet, család, vallás) feladását látják, Hamvast és Yoram Hazonyt idézik, és szomorúak, ha a Nyugatra gondolnak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK