Tegnap volt Szervét Mihály ötszázadik születésnapja. Szervét tagadta a Szentháromságot, ezért Genfben máglyahalálra ítélték és kivégezték. A mindennapi.hu külön cikkben emlékezett meg a kerek évfordulóról és a spanyol orvos kivégzésének a körülményeiről. Ennek kapcsán szeretném én pedig egy tavalyi bejegyzésemre felhívni a figyelmet, melyben azt a kérdést járom körül, hogy vajon Kálvin felelőssé tehető-e Szervét máglyahaláláért. A cikkben Bruce Gordon és Alister McGrath történészi munkáira hivatkozva amellett érvelek, hogy a közhiedelemmel ellentétben Kálvin bizonyos szempontból maga is...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Kálvin
Isten megismerhetetlen?
Don Carson Christ and Culture Revisited (Eerdmans, Cambridge, 2008) c. kiváló könyvében szinte mellékesen mutat rá egy problémára, mely az Isten lényével kapcsolatos diskurzusokban egyre gyakrabban előkerül. Sok alázatosnak tetsző szó esik a mostani időben Isten megismerhetetlenségéről, valamint arról, hogy a hívők Isten lényével kapcsolatos növekvő bizonytalansága nagyon is mély hitre utal. Eszerint Isten megismerhetetlenségének megvallása tulajdonképpen a reformáció gyökeréig hatol, a Kálvin által is hirdetett „sola fide” elv talán legtisztább megélése. Carl Raschke The Next Reformation:...
„Megugathatja ugyan messziről az Isten igazságát, de hozzá nem férkőzhetik”
Ismét Kálvintól fogok idézni, mert az előző post témájához jól kapcsolódik az a kép, melyet Kálvin az Institutió első könyvében az Isten mindenhatósága és jósága közötti kapcsolat szemléltetésére használ. Miután bibliai példákon keresztül kifejti, hogy Isten tökéletes uralommal rendelkezik a gonosz felett, Kálvin maga veti fel azokat az ellenvetéseket, melyek az emberek fejében ennek az igazságnak a hallatán felmerülnek. Az egyik ellenvetés arról szól, hogy ha Isten a gonoszt is elrendeli, a bűnök elkövetői felmenthetik magukat, hiszen cselekedeteikkel voltaképpen Istennek engedelmeskedtek....
Golgotás lenne Kálvin, ha ma Magyarországon élne?
A Golgota gyülekezetek egyik vonzereje, hogy a tanítók könyvről könyvre, versről versre magyarázzák a Bibliát. Nem ők az egyetlenek, akik ezt teszik, de Magyarországon szinte a brand jelük lett ez a gyakorlat. Szerintem ebben a dologban helyesen járnak el. Aki valamelyest jártas az egyház történetében, tudja, hogy azt, amit Chuck Smith példáját követve a golgotások csinálnak, lectio continua néven ismerik lassan kétezer éve, és a korai egyházatyáktól a reformátorokon és a puritánokon át a modern evangéliumi homiletika nagyjaiig (Martyn-Lloyd-Jones, John Stott, Haddon Robinson, Bryan Chapell)...
Ádám akarata eleve gyenge volt?
Kálvin az Institutió első és második könyvében is kitér Ádám bukásának problematikájára. Amikor egyetemista koromban tudományos diákköri dolgozatban foglalkoztam Luther és Kálvin bűnértelmezésével, megfogott az a kimértség és bölcs visszafogottság, ami Kálvint jellemezte, amikor hozzányúlt ehhez a hihetetlenül bonyolult és nehéz kérdéshez. Kálvin újból és újból azt a kettős igazságot veszi védelmébe, hogy egyrészt Isten az embert jónak teremtette, a bűn tehát mintegy idegen dologként tapadt Ádámhoz, másrészt mégis az ember felelős érte, hiszen bukása saját döntésének köszönhető. Kálvin...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK