Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
„Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivel nem hittetek bennem, és nem tartottatok szentnek Izráel fiai előtt, nem vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok.” (4Móz 20,12)
A fejezet Mirjám halálával kezdődik, Áron halálával végződik, a kettő közé pedig az a történet ékelődik, amikor Mózes kétszer csap a botjával a sziklára. Egyikük sem megy be az ígéret földjére.
„Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!” (1Móz 9,25) Kánaán Hám fia volt, de a név Cassuto szerint itt inkább a kánaániakra vonatkozik, a népekre, amelyek Hámtól származtak (From Noah to Abraham, 153-155). A kánaániak istentelensége égbe kiáltott, és be is telt, mire az ÚR kihozta Sém fiait Egyiptomból. A Kánaánra kimondott átok beteljesedett. Isten megbüntette az atyák bűnét a fiakban harmad- és negyedízik, sőt, itt még tovább is. Hám megvetette az apját, utódai megvetették az Istent. Hám a testvérei elé hányta apja szégyenét, a föld kihányta Kánaánt. A fiak foga belevásott...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK