Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

politika

A gyúanyag megvan, de könyörgöm, ne gyújtsuk meg!

Van egy szempont, amit Izráel háborúja kapcsán időszerű megemlíteni, noha azon is túlmutat. A gázai palesztinokat képviselő Hamász nyílt célja, hogy elpusztítsa Izráelt, de addig is, amíg ez nem valósult meg, a lehető legtöbb zsidót semmisítsen meg. Fő érvük, hogy elnyomják őket, legfőbb motivációjuk pedig a hit, hogy a Kalifátus megvalósulásának útjába egy állam és annak népe, vallása áll. Ez az indulat ismerős lehet a nyolcvan évvel ezelőtti soá történéseiből, ami itt fontos párhuzam, de most nem arra, hanem a másik totalitárius kísérlet tanulságaira akarok kitérni. A marxizmusra és a marginalizált tömegek indulatainak felkorbácsolására, ami itt szintén valódi, nem is rejtett kapcsolat. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nyugati világ újbaloldali elitje, vagy annak egy jelentős része, a palesztinok mellett bont zászlót, a BLM-mozgalomtól egyes LMBTQ-szervezetekig mellettük tüntetnek, amerikai elit egyetemek a palesztinokat támogató nyilatkozatokat adnak ki, progresszív politikai donorok őket segítik pénzzel. A célok ugyanis amennyire eltérőek, annyira hasonlóak is: minden eltörlése, ami a „társadalmi igazságosság” megvalósulását akadályozza, legyen az nemzet, állam, osztály, kultúra, család vagy vallás.

bővebben

Transzcendens szempontok a politikai vélemények formálódásában

A választások után többen is elküldték nekem Tölgyessy Péter a Partizánban elmondott elemzését. Meglepett, hogy politikai preferenciáktól és oldalválasztástól függetlenül mennyien értettek egyet vele. Az viszont talán még jobban meglepett, hogy mennyi területen egyezett az én véleményem is most a volt eszdéeszes politikuséval, és így sokakéval, akik egyébként egészen máshogy gondolkoznak a világról, mint én. Persze lehet, hogy mind azt hallottuk ki belőle, amit akartunk – kormánykritikusok egy megfontolt elemző finom kormánykritikáját, a kormányt támogatók egy liberális gondolkodó bölcs ellenzékkritikáját, centristák a középen álló politológus józan távolságtartását, frusztráltak a frusztrációjukat, elégedettek az elégedettségüket. De egészen másért írom most ezt a posztot, nem azért, hogy politikai hitvallást tegyek. Arról akarok néhány szót ejteni, ami számomra érthetetlen módon teljesen kimaradt a mérlegelésből. Ez pedig nem más, mint a transzcendenshez való viszonyulás szerepe a politikai véleményalkotásban.

bővebben

A kulcs a meggyőződés – válasz Pálffy Miklós cikkére

Pálffy Miklós A piacelvű egyház c. cikkében a parlamenti választásokkal kapcsolatos írásomhoz fűzött kiegészítést. Kis időbe telt, míg megértettem, hogyan kapcsolódik az írás az enyémhez, és még most is egy kissé bizonytalan vagyok a kapcsolódást illetően, de talán így is hasznos ez a párbeszéd. A cikk egyetlen szempontot tesz hozzá az általam felsorolt hathoz: az állami támogatások olyan beidegződéseket és szokásokat konzerválnak az egyházakban, amelyeknek rendes piaci viszonyok között már rég nem lenne létjogosultságuk. Bár helyesen gondolja a szerző, hogy „a kormány kegykörén kívül eső kisegyháziként” ezeket a folyamatokat nem látom olyan közelről, mint ő, nem áll távol tőlem, amiről ír, és csak néhány tisztázó gondolatot fűznék a cikkéhez.

bővebben

Evangéliumi egység és világnézeti mérlegelés – hogyan készüljünk a parlamenti választásokra?

Egy ideje fogalmazom már magamban ezt a cikket. Amikor egy első változatát átküldtem Hamar Dávid barátomnak, azt válaszolta, hogy ez inkább két cikk, és így egyben könnyen kioltják egymás üzenetét. Ráadásul az elsőt valószínűleg szeretni fogják, a másodikban viszont sok a kockázat. Elgondolkodtam ezen. Aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen azt a két cikket próbálom megírni, amit Bese Gergő katolikus pap és Kovács Viktor evangélikus lelkész lényegében már megírtak. De nem akarok két cikket írni, hanem éppen azt a kettősséget szeretném integráltan láthatóvá tenni, ami bennem van, és amit az említett két publicisztika is együtt megjelenít. Kovács Viktor az írásában azt hangsúlyozza, hogy az evangélium minden „oldali” embernek szól, ezért tapintatosnak kell lennünk, amikor közéleti kérdésekben fogalmazunk meg egy álláspontot. Bese Gergő viszont azt emeli ki, hogy Jézus „nem akart álarcokat felvenni, hogy hitelesnek tűnjön”, akkor is kimondta az igazságot, ha az egyeseket esetleg bántott. Pontosan erről a két dologról szeretnék beszélni, együtt, álarc nélkül, ahogy bennem kavarognak.

bővebben

A világnézet előbb van, mint a politika

A magát többnyire nem különösebben barátságos embernek mutató Hont András – a HVG volt újságírója – a minap egy nagyon fontos dolgot mondott ki a magyar társadalom és a politika kapcsolatáról. „Az a helyzet, hogy ez a fajta világi, ellenzéki – mittudomén milyen – közvélemény semmit nem fog megérteni Magyarországból addig, amíg fel nem fogja azt, hogy vannak olyan közösségek, vannak olyan hagyományok, amelyek Fidesztől függetlenül léteznek. Számukra az, hogy eucharisztikus világkongresszus van, az nem egy politikai esemény.”

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK