Kevés publicitást kapott egy egyházi ügy, ami idén történt, és teljesen eltér az ismerős mintázattól. Arról van szó, hogy a szexuális etika kapcsán zajló vita miatt több tucat gyülekezet szakadt ki az észak-amerikai Christian Reformed Church (CRC) nevű felekezetből, és létrejött egy új felekezet Kanadában. Joggal kérdezheti most valaki, hogy mégis mi ebben az újdonság. Eddig inkább ismerős a mintázat, ráadásul ugyanez történt a másik észak-amerikai református felekezettel, a Reformed Church in America (RCA) szervezetével is. Utóbbiból 44 gyülekezet vált ki ebben az évben, előbbiből 33. Nincs ebben semmi szokatlan, számos más felekezetben is ez történik. A globális Anglikán Közösség is szakad az LMBTQ-téma mentén, a metodisták is szakadnak, minden felekezet szakad, talán még a Római Katolikus Egyház is szakadni fog.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
szakadás
Amikor az egységtörekvés garantálja a nagyobb szakadást
Van egy határozott mintázat a kortárs keresztény felekezetekben. A mintázat lényege a következő. Adott felekezetben megjelennek új tanítások, amelyek – a kultúrában zajló etikai változások mentén – alapjaiban kérdőjelezik meg a felekezet tanítását a házasság és a szexualitás terén. A felekezet nem lép fel ezen új tanításokkal szemben, nem gyakorol egyházfegyelmet, inkább csitítani próbálja a tiltakozásokat, és taktikázni kezd a felekezet egyben tartása érdekében. A felekezeten belül azonban folyamatosan nő a feszültség, állandósul a belháború, csappanni kezd a taglétszám, és végül (néha évtizedes belső küzdelem után) azok, akik a bibliai etikához ragaszkodnak, egy vagy több lépésben elhagyják a felekezetet. A méretében és jelentőségében összezsugorodott felekezet infrastruktúrája hitetlenek kezébe kerül, a hívők pedig új felekezete(ke)t hoznak létre. Az elmúlt néhány évtizedben rengetegszer ment végbe ez a folyamat, jelenleg épp a United Methodist Church és a globális Anglikán Közösség szakadását láthatjuk. A mintázatnak két kiemelt tanulsága van számunkra.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK