Atyám, te fent vagy a mennyekben, én meg itt lent vagyok a földön. Jó ez a távolság, mert így könnyebb arra emlékeznem, hogy te nem a földből való vagy, mint én. Néha egy szintre hoznak téged az ősi teogóniák isteneivel. Pedig te nem a kozmosz terméke vagy, mint Zeusz, Thór meg a többi pogány isten, éppen a kozmosz jött létre a te szavadra! Te a mennyekben vagy, a többi isten csak a földön, vagy egy magas hegyen van, vagy nem is létezik. Neked még akkor is le kellett hajolnod, amikor az emberek égig érő várost építettek, hogy lásd, mit művelnek! Persze te mindent láttál, csak a mi fennhéjázásunkat tetted nevetségessé, amikor lehajoltál, hogy láss minket.
Uram, te nem is az égben vagy, hanem a mennyekben. Az ég az alkotásod, nem a tróntermed. Amikor Gagarin nem talált téged az űrben, azért nem talált, mert te a mennyekben vagy, nem az égben. Nem tudom, hol a menny. Vagy a mennyek. Ha-sammajim. Azt sem értem, egyáltalán nem értem, hogy lehet az univerzum véges. Mi van rajta kívül? Tudósok azt mondják, az univerzum olyan, mint egy lufi, amit felfújnak. Tágul. De mi van ezen a lufin kívül? Értelmetlen a kérdés? Te tudod, Uram. Én csak azt tudom, hogy te a mennyekben vagy, nem a földön vagy az űrben.
Atyám, az is eszembe jutott, hogy mi sokszor próbálunk téged lehúzni a saját szintünkre. A cselekedeteidet emberi mértékkel próbáljuk megérteni és magyarázni, és amikor nem értünk, kiakadunk rád. Elfelejtjük, hogy te a mennyekben vagy, mi meg a földön. Elfelejtjük, hogy téged az egek egei sem fogadhatnak be. Szégyellem, de sokszor félreértünk téged, és aztán leírunk és elvetünk. Tudom, hogy ez iszonyatos. Kérlek, bocsáss meg nekünk! Taníts minket értékelni és becsülni azt, hogy a mennyekben vagy!
Ádám,
amikor ezt írtam: https://szabadosadam.hu/?p=12306&cpage=1#comment-12326,
még nem láttam a ma reggeli bejegyzésedet. Úgy látom, Isten egyszerre munkálkodik mindannyiunk szívében, hogy megtérésre hívjon bennünket. Jó lenne a belinkelt oldalon összegyűlni, és együtt imádnunk őt. Ki-ki elmondva, leírva ott, amire Isten Szent Szelleme indítja.
Bejegyzésedre csak annyit tudok mondani, hogy: Ámen
Robi
Ez a két ige jutott eszembe:
„Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól.
(Mert hitben járunk, nem látásban);
Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.” (2 Kor 5: 6-8)
„Mert így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.” (Ésa 57:15)
Kedves Idealista!
Köszönöm az Ésa 57:15-öt, ez az Ige fantasztikus. Olvastam már, de most olyan, mintha először olvasnám. Teljesen krisztusi, egy mondatban mindent összefoglal. Csodálatos.
Hálát adok az Úrnak azért, mert Ő ilyen 🙂
Viktor
Viktor, veled örülök 🙂 Hála az Úrnak!