Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

T. S. Eliot: konzervatív vagy keresztény?

2016. február 16. | , , , | 5 Hozzászólások

Fontos különbségre szeretnék T. S. Eliot segítségével rámutatni. Eliotra bélyegként került a mondat, amit megtérése után nem sokkal esszéi nézőpontjáról mondott: „irodalomban klasszicista, politikában királypárti, vallás tekintetében anglo-katolikus”. Sokak számára a keresztény Eliot ezzel a politikai konzervativizmus megtestesítője lett. Hagyománytisztelő imázsát a Notes Toward the Definition of Culture (magyar kiadásban: A kultúra meghatározása) és The Idea of a Christian Society c. könyvei is erősítették. Az irodalomról, politikáról és vallásról szóló provokatív mondatát Eliot azonban...

bővebben

Keresztények és irodalom – lehet egészséges kapcsolat?

2016. február 12. | , | 20 Hozzászólások

„Ne mondd, hogy a keresztény művészet lehetetlen” – mondta Jacques Maritain francia filozófus. De vajon lehet-e egészséges kapcsolat keresztények és az irodalom között? Erről a kérdésről tartottam előadást a tavalyi European Leadership Forumon. Az angol nyelvű előadásban azt járom körül, hogy keresztényként hogyan lássuk az irodalom szerepét, természetét, eredetét és célját, hogyan fogadjuk azt megfelelőképpen, és hogyan alkossunk, ha elhívást kaptunk erre. A FOCL honlapján az előadással együtt elérhetővé vált néhány interjúrészlet is – ugyanebben a témában. Akit érdekel az irodalom...

bővebben

Mit kaptam T. S. Eliottól?

2016. február 8. | , , , | 8 Hozzászólások

Idei életrajzi előadásomat T. S. Eliot Nobel-díjas költőről, drámaíróról, irodalomkritikusról tartottam. Eliot nagy hatással volt rám az elmúlt tíz évben, nincs még egy költő, akinek a verseit annyiszor elolvastam volna, mint Eliotéit. A „Négy kvartett" lenyűgöz. Az „Átokföldje” húsz éve izgalmas rejtvény számomra, amihez vissza-visszatérek, hogy megfejtsem. Erosz nyomában c. könyvem formáját is Eliot költészete ihlette. Az Eliotról szóló életrajzi előadásom három pontból áll: 1. Eliot élete és jelentősége, 2. Keresztény ember a „magas kultúrában", 3. Evangélium egy széttört kultúrában. Az...

bővebben

Norvégiai állami gyermekrablások – a botrány dagad

2016. február 4. | , | 329 Hozzászólások

A norvég gyermekjóléti szolgálat (Barnevernet) az elmúlt években több mint hatvanezer (!) gyermeket szakított el biológiai szüleiktől, sokszor olyan mondvacsinált indokokkal, mint például az, hogy az anyának fáj a háta, ezért nem tud még egy gyermeket felnevelni; a gyerek egy kilóval kevesebbet nyom, mint kellene; a gyerek elfordítja a fejét, amikor az apa le akarja törölni róla a morzsát; a gyerek az iskolában azt mondta, hogy a homoszexualitás bűn; a nagymama ölelése a pszichológus gyanúja szerint arra mutat, hogy túlságosan kötődik az unokához; nincs katonás rend a ruhásszekrényben; stb....

bővebben

Tizenhat év ellenszélben

2016. február 2. | , , | 43 Hozzászólások

Az Ószövetség egyik méltatlanul elfeledett királya Jótám. Jótám huszonöt éves volt, amikor király lett Júdában és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. A Királyok könyve és a Krónikák könyve is beszámol uralkodásáról. Jótám „azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan apja, Uzzijjá tette” (2Kir 15,34). Sőt, jobban is, mert nem követte el a hibát, amit apja, aki jogosulatlanul ment be az Isten házába (2Krón 27,2). Uzzijjá istenfélő király volt, de amikor megerősödött, felfuvalkodott és vétkezett Isten ellen. Jótám tanult ebből. Átvette apja hitét, de alázatban maradt akkor is,...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK