Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

„Megtartják az Isten parancsait”

Gyakori félreértés a keresztény élettel kapcsolatban, hogy Jézus követőinek már semmi közük az Isten parancsolataihoz. Ez a félrecsúszott tanítás sokféle formában megfogalmazódik, időnként a törvényeskedés ellentéteként, máskor az új szövetség lelkiségének sine qua nonjaként, vagy éppen a kegyelemre, szeretetre és Szentlélekre alapozó spiritualitás apológiájaként, néha pedig egészen nyílt teológiai antinomizmusként. Bemásolok ide néhány idézetet az Újszövetségből, melyek az Isten parancsolatairól szólnak. Akármit is gondolunk a kegyelemről, a megigazulásról, a szeretetről, az új és a régi...

bővebben

Torzító narratívák homoszexualitás-ügyben

Ebben a bejegyzésben szeretnék rámutatni egy okára annak, miért olyan nehéz érthetően képviselni az evangéliumi (katolikus, ortodox) álláspontot a homoszexualitás kérdéskörében. Hogy nehéz, azt jól szemlélteti, hogy a lehető legegyértelműbb kommunikációnk ellenére is állandóan magyarázkodnunk kell, és a végén még így is rendre a motivációink félremagyarázásával szembesülünk. A kommunikáció nehézsége elsősorban arra vezethető vissza, hogy a bennünket bírálók oldalán nem elszigetelt gondolatok és érvek vannak, hanem egész narratívák. Ezek a narratívák pedig nem egyszerűen ütköznek a...

bővebben

JVG (5) – Jézus tévesen lőtte be eljövetele időpontját?

N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. könyvének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megmutassa a kivezető utat a Schweitzerstrasséról, anélkül, hogy átterelne bennünket a vele párhuzamosan haladó Wredebahnra. A Schweitzerstrasse a keresztény hit számára azért jelent zsákutcát, mert arra a schweitzeri tézisre épül, hogy Jézus küldetése tragikus kudarcban végződött, hiszen az Emberfia nem jött el ahhoz a generációhoz, amelynek megígérte, hogy meglátja közeli eljövetelét. A Schweitzerstrassén lényegében mindenki abból a feltételezésből indul ki – és sokan járnak ezen a teológiai...

bővebben

Merünk-e másként gondolkodni – mint a kultúránk?

Nem hiszem, hogy a másként gondolkodás lenne mindig a megfelelő attitűd, sokszor inkább a gőg, az engedetlenség, a hitetlenség, az arrogancia, az exhibicionizmus, a nyughatatlanság vagy a bizonyítási kényszer jele. De a különvéleményre való bátorság időnként fontos erény is lehet. Illés négyszáz Baál-pappal nézett farkasszemet. Mikeás egyedül maradt a királynak jót jövendölő látnokok köz. Jeremiás egész nemzetével ment szembe. Sadrak, Mésak és Abédnegó nem borultak le az állókép előtt. Mordekáj nem hajtott térdet Hámán előtt. Arimáthiai József szembefordult a Nagytanáccsal. Athanasziosz kész...

bővebben

Akit érdekel Bonhoeffer „vallástalan” kereszténysége…

Bonhoeffer a huszadik század egyik legérdekesebb teológiai gondolkodója volt. Az elmúlt másfél évtizedben mindent elolvastam tőle és róla, amihez hozzáfértem, és többféle formában összegeztem is a gondolataimat, különösen Bonhoeffer utolsó teológiai innovációjával, a „vallástalan” kereszténységgel kapcsolatban. Itt a Divinity-n is elérhetővé tettem egy cikksorozatot, ami eredetileg az El Mondo folyóiratban jelent meg, és egy hosszabb angol nyelvű tanulmányt, amit más célból írtam, no meg egy életrajzi előadást is. Ezeket most kiegészítem egy angol nyelvű előadás videójával, amit a tavalyi...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK