Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

A Szentírás Isten igéje (20)

Szent Jeromos (Hieronymus) Kr. u. 347-ben született, az ő nevéhez fűződik a Biblia legismertebb fordítása, a latin nyelvű Vulgata, mely a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása. Jeromos egész életében szenvedélyes bibliakutató volt, zsidóktól tanult héberül, szorgalmas munkája eredményeként gyakorlatilag folyékonyan beszélte az Ószövetség nyelvét. Kissé ironikus módon éppen ő, a Vulgata atyja kardoskodott a héber kánon mellett (szerinte az ószövetségi kánon megegyezik a zsidók kánonjával, az apokrifek hasznos, de nem kanonikus könyvek), mert hitte: a Biblia Isten szava az emberekhez,...

bővebben

Mi a kálvinizmus központi gondolata?

A kálvinizmus egyeseknek botrány, másoknak szívbe markoló megtapasztalás, megint másoknak szilárd identitás. De vajon mi a kálvinista gondolkodás igazi középpontja és veleje? A kiválasztás? A kegyelem? Isten titkos végzései? Nyáron a Wheaton College könyvtárában kutakodva bukkantam H. Henry Meeter The Basic Ideas of Calvinism (Baker, 1990) c. könyvére, abban pedig a következő mondatokra: „A kálvinizmus nagy központi gondolata Isten. (...) Ahogy a metodisták a bűnös megváltásának gondolatát helyezik előtérbe, a baptisták az újjászületés misztériumát, a lutheránusok a hit általi megigazulást,...

bővebben

Az „új kálvinisták” az új „emergent church”?

A New York Times január 3-i véleményrovata az amerikai kálvinizmus meglepő újjáéledésével foglalkozik. ’Evangelicals Find Themselves in the Midst of a Calvinist Revival’ (Evangéliumiak kálvinista ébredés kellős közepén) c. évkezdő kolumnájában Mark Oppenheimer az „új kálvinizmus” jelenségét veszi górcső alá. Bár a cikk kritikus hangot üt meg – felhívja például a figyelmet a kálvinizmus terjedése miatti gyülekezeti és felekezeti feszültségekre, és megszólaltat ellendrukkereket, mint a kálvinizmust régóta nem szívlelő baptista teológust, Roger E. Olsont –, a vallási témáiról ismert publicista...

bővebben

Mit kaptam Luther Mártontól?

Idei életrajzi előadásom alanyának Luther Mártont választottam (tavaly C. S. Lewisról beszéltem, tavalyelőtt Athanaszioszról). Ha Luther nem lett volna, valószínűleg én is egészen más ember lennék, és a világ kereszténysége is teljesen más képet mutatna. Luther megítélése természetesen azon múlik, hogy hogyan viszonyulunk az akkori egyházi hatalmak igazságigényéhez, valamint az egyház és a Biblia kapcsolatához. A tizenhatodik századi viszonyok fényében én egyértelműen Luther mellett állok (legalábbis ami a legfontosabb kérdéseket, a Szentírás tekintélyét és a hit általi megigazulást illeti),...

bővebben

A Divinity és én

Amikor 2010-ben útnak indítottam ezt a honlapot, leírtam, hogy mi a célom vele. Előtte egy teljes évig érleltem, tisztogattam magamban az ötletet, ezért induláskor már viszonylag pontosan tudtam, mit akarok csinálni. A névválasztás volt a legnehezebb, de végül olyan nevet találtam (Divinity), amit ma is szeretek, mert kifejezi azt, amiről ez a honlap szól. Néhány dolgot mégsem láttam akkor. Egyrészt fogalmam sem volt, kikből fog állni és mekkora lesz az olvasótáborom. Azt sem láttam előre, hogy a honlap működtetése és az ezzel járó interakció mekkora részt hasít majd ki az életemből....

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK