Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

Az Isten országa (14) – A kerítőháló példázata

2022. május 12. | , , , | 5 Hozzászólások

A Máté 13-ban összegyűjtött példázatok közül az utolsó a kerítőhálóról szóló. „Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 13,47-50) A kerítőháló példázatát sokan a búza és a konkoly példázatával hozzák összefüggésbe, mert látszólag ugyanaz az üzenetük: a jó és hitvány szétválasztása az idők végén. Jézus a konkoly példázatával azt tanította, hogy az Isten országa még nem hozta el a világban a nagy szétválasztást, az ország ebben a világkorszakban a gonoszság közepette létezik, és egyelőre ne is várjunk mást. A háló példázata a hasonlóság ellenére egészen másról szól. Nem arra figyelmeztet, hogy az Isten országa még a gonoszság közepette létezik, hanem arra, hogy az Isten országa magával sodor gonoszokat is. Ez jelentős különbség!

bővebben

Az Isten országa (13) – A kincs és az igazgyöngy példázata

2022. május 8. | , , | 11 Hozzászólások

Isten országának titkát Jézus további példázatokkal szemléltette. „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.” (Mt 13,44) Majd a következő: „Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.” (Mt 13,45) Ahogy a mustármag és kovász példázata lényegében ugyanarról szólt, úgy ez a két példázat is ugyanazt mondja el, csak más-más szemszögből. Az első esetben az ember véletlenül bukkan a kincsre, a másik esetben a kereskedő tudatosan keresi a drágagyöngyöket. Isten országával különbözőképpen kerülhetünk kapcsolatba, de itt most nem a mi szerepünk a lényeges, hanem az Isten országa.

bővebben

Az Isten országa (12) – A búza és a konkoly példázata

2022. május 4. | , , | 3 Hozzászólások

Az Isten országa titkát Jézus példázatokkal magyarázta el, amilyen a mustármag, a kovász vagy a magvető példázata. Ezeket a Máté evangéliuma 13. része gyűjti csokorba. Az előző részben a magvető példázata kapcsán láttuk, hogy az Isten országa nem arat az emberek közt osztatlan sikert. A magvető példázatát a búza és a konkoly példázata követi, amely újabb oldalát mutatja meg a titoknak. „A mennyek országa ahhoz az emberhez hasonló, aki jó magot vetett a földjébe.” A Jézus példázatában szereplő ellenség azonban titokban konkolyt vetett a búzamagok közé; a szolgák szét akarják választani egymástól a konkolyt és a búzát, de a gazda figyelmezteti őket: várjanak az aratásig, addig hadd nőjön együtt a gabona és a gaz. Majd az aratáskor az aratók begyűjtik a búzát, a konkolyt pedig a tűzre vetik. Eddig a példázat.

bővebben

Az Isten országa (11) – A magvető példázata

2022. április 30. | , , | 1 Hozzászólás

Jézus példázatokban beszélt az Isten országa titkáról. A példázatokat maga Jézus fellépése – vagy azt is mondhatnánk, idő előtti fellépése – indokolja. Ahogy láttuk, a Messiás eljövetelét komoly várakozás övezte, különösen Keresztelő János prófétai szolgálata óta, Jézus megjelenése és szolgálata azonban nem teljesen harmonizált ezekkel az elvárásokkal, hiszen sokan elutasították őt, a római elnyomás sem szűnt meg, és az ítélet sem érkezett el. Jézus tisztában volt ezzel. A Máté evangéliuma 13. részében csokorba gyűjtött példázatok azt az eltérést magyarázzák, amely a várakozások és Jézus szolgálata között feszült. A példázatok mind az Isten országa titkáról szólnak. A mustármag és a kovász példázatáról már volt szó, most nézzük meg a magvető példázatát.

bővebben

Harmadik út

2022. április 26. | , | 12 Hozzászólások

Igazuk van azoknak, akik szerint Magyarországon az egyik legfőbb társadalmi törésvonal az, hogy a Nyugat kultúrájában inkább a haladás, vagy inkább a dekadencia jeleit véljük-e felfedezni. Akik a Nyugatban még most is alapvetően a haladást látják, azoknak a magyar ugar szánalmasan maradi és provinciális. Akik ezzel szemben a Nyugat kulturális irányát ma dekadensnek gondolják, azoknak a Nyugat követése felesleges önfelszámolás, a nemzeti szuverenitás őrzése viszont jogos önvédelem. Előbbiek a Nyugattal szembeni bizalmatlanságot ma a Kelet (Putyin, Erdoğan, Kína stb.) választásával azonosítják, Adyt és Anne Applebaumot idézik, és nagyon szomorúak, ha Magyarországra gondolnak. Utóbbiak a Nyugat utánzásában ma az identitás fontos pilléreinek (nemzet, család, vallás) feladását látják, Hamvast és Yoram Hazonyt idézik, és szomorúak, ha a Nyugatra gondolnak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK