Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Mit kaptam T. S. Eliottól?

Idei életrajzi előadásomat T. S. Eliot Nobel-díjas költőről, drámaíróról, irodalomkritikusról tartottam. Eliot nagy hatással volt rám az elmúlt tíz évben, nincs még egy költő, akinek a verseit annyiszor elolvastam volna, mint Eliotéit. A „Négy kvartett" lenyűgöz. Az „Átokföldje” húsz éve izgalmas rejtvény számomra, amihez vissza-visszatérek, hogy megfejtsem. Erosz nyomában c. könyvem formáját is Eliot költészete ihlette. Az Eliotról szóló életrajzi előadásom három pontból áll: 1. Eliot élete és jelentősége, 2. Keresztény ember a „magas kultúrában", 3. Evangélium egy széttört kultúrában. Az...

bővebben

Norvégiai állami gyermekrablások – a botrány dagad

A norvég gyermekjóléti szolgálat (Barnevernet) az elmúlt években több mint hatvanezer (!) gyermeket szakított el biológiai szüleiktől, sokszor olyan mondvacsinált indokokkal, mint például az, hogy az anyának fáj a háta, ezért nem tud még egy gyermeket felnevelni; a gyerek egy kilóval kevesebbet nyom, mint kellene; a gyerek elfordítja a fejét, amikor az apa le akarja törölni róla a morzsát; a gyerek az iskolában azt mondta, hogy a homoszexualitás bűn; a nagymama ölelése a pszichológus gyanúja szerint arra mutat, hogy túlságosan kötődik az unokához; nincs katonás rend a ruhásszekrényben; stb....

bővebben

Norvégmintás családpolitika

Kimondhatjuk: Norvégia veszélyes hely lett a családok számára. Főleg, ha bevándorlók és keresztények. Soha nem voltam nagy rajongója a skandináv társadalmi kísérletnek, miközben természetesen elismertem az anyagi jólétet, amit az ott élő polgároknak biztosított. Az állami kényszeregyenlősítés – és annak egyre radikalizálódó formái – rendkívül taszít, az a bigottság meg mindig meghökkent, amivel ezt képviselik. Nos, ami korábban csak ellenszenves volt számomra, azt ma – látva a norvég kormány egészen szürreális családpolitikáját – kifejezetten ijesztőnek gondolom. Nehéz volt elképzelni, hogy...

bővebben

Nobel-díjas tudósok Istenről (Taylor és Carrel)

Most új vizekre evezek ebben a sorozatban. Eddig kizárólag fizikai Nobel-díjasokról volt szó, akik számára a tudomány és az istenhit egymást kiegészítő – vagy akár feltételező – jelenségek. Most is lesz egy fizikai Nobel-díjas (Joseph H. Taylor, aki 1993-ban kapott megosztott Nobel-díjat egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására és megalapozta az univerzum keletkezésének elméletét), mostantól azonban elkezdek olyan tudósokat idézni, akik a fiziológia és orvostudomány valamint a kémia területén végzett kutatásaikért...

bővebben

A keresztény tudós szabadsága

Paul Nelson az egyik legtisztábban kommunikáló keresztény tudományfilozófus, akit ismerek. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele konkrét kérdésekben, nem sokan tudják hozzá hasonló egyszerűséggel és precizitással elmagyarázni a tudomány szövetének legmélyebb előfeltevéseit. Nelson evolúcióbiológiát tanult és tudományfilozófiából doktorált a Chicagói Egyetemen (Jerry Coyne egyetemén), több tudományfilozófiával foglalkozó könyv szerzője. Visszatérő vendégként tartott 2015-ben is előadást a European Leadership Forum természettudományos műhelyében a teleológia és a fizikalizmus közötti...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK