Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

A genderkérdésről szeretettel

2021. június 18. | , , | 11 Hozzászólások

A Különvélemény 20. epizódjában Imrével most azt kockáztatjuk, hogy a kulturális háború kellős közepén fogalmazunk meg különvéleményt, miközben a két lövészárokból kilőtt lövedékek a fejünk mellett zúgnak el. Igen, a genderkérdésről van szó. Beszélgetésünk kiindulópontja az az átfogó munka, amit Szilvay Gergely A gender-elmélet kritikája c. könyvével tett le az asztalra. Tudjuk, hogy a téma sokféle érzelmet hív elő, amelyek egy része ráadásul a politikára irányul. Igyekszünk a jelenségek mögé nézni, és ezúttal is szeretettel, a bibliai-keresztény nézőpontból keressük a választ arra, hogy vajon miért vált ennyire fontossá és megosztóvá az ember természetéről szóló vita, és milyen cölöpökhöz érdemes igazodnunk, ha nem akarunk ebben a zavaros ügyben teljesen elveszni.

bővebben

Szivárványok árnyékában

2021. június 15. | , , | 115 Hozzászólások

Tegnap egészen véletlenül keveredtem a pedofiltörvény módosítását ellenzők tüntetésébe. Nem mesélem el az előzményeket, a lényeg, hogy a fiammal találkoztam Pesten, hogy megigyunk egy kávét az Alkotmány utcában. Én hívtam őt oda, mert más okból arra jártam. Nem tudtam a tüntetésről, mert nem böngésztem a híreket, csak ott szembesültem vele. Így viszont akaratomon kívül a kávézó ablakából figyelhettem a gyülekező fiú- és lánypárokat, bölcsésztáskás egyetemistákat, a belpesti értelmiség jellegzetes aktivistáit, a büszkén cipelt szivárványos zászlókat és esernyőket. Mikor indulnom kellett, hogy elérjem a veszprémi vonatot, a tüntetést megkerülve próbáltam eljutni a Kossuth téri metrólejáróhoz, de ez lehetetlennek bizonyult, csak a szivárványos tömegen átvágva tudtam megközelíteni a mozgólépcsőt. Feltettem a napszemüveget és reméltem, hogy a térnek nem éppen azon a sarkán készülnek a Telex vagy az Index vágóképei. Már a mozgólépcsőről hívtam Bolyki Laci barátomat: „Nem fogod elhinni, hol vagyok…”

bővebben

Tényleg rosszabb volt a náci eszme, mint a kommunista?

2021. június 11. | , , | 16 Hozzászólások

A múlt feldolgozásában az egyik letépetlen köröm alá csúszott szálka a náci és a kommunista eszmék megítélése közti különbségtétel, amit jól szemléltet ez az Esterházy Péter-idézet: „Nem véletlen, hogy példáim a fasiszta diktatúrából valók, ez nem a sokat emlegetett kettős mérce, hanem rasszizmusban egyszerűen jobbak a nácik, a nyilasok, gazdagabb a nyelvük, mert ebben gazdagabb az életük, megígérték, hogy kiirtják az emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz, és kiirtották az emberiség egy részét.” (Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből, 22-23) Frappáns megállapítás, szinte megvilágosító erővel hat az olvasóra, de vajon igaz is?

bővebben

Liberalizmus vagy demokrácia?

2021. május 31. | , | 10 Hozzászólások

T. S. Eliot és Benedetto Croce egy-egy könyvét egymás után olvasva gondolkodtam el korunk egyik feloldhatatlannak tűnő dilemmájáról. „A Nyugat két eszmét tekint szentnek és sérthetetlennek” – írta T. S. Eliot 1939-ben –, „a liberalizmust és a demokráciát. A két kifejezés nem azonos, és nem is elválaszthatatlan.” (Egy keresztény társadalom eszméje, 37) Amikor Eliot ezt megfogalmazta, két totalitárius rendszer nézett farkasszemet a keresztény eszmékre alapozó demokráciákkal, amelyek meg paradox módon épp keresztény eszmei alapjaik felszámolásával bíbelődtek. A felszámolás egyik fő motorja a liberalizmus volt, amely a szabadság kiteljesedését a kereszténységhez kapcsolódó normák levetkőzésétől várta.

bővebben

Egy keresztény társadalom lehetősége

2021. május 28. | , | 7 Hozzászólások

A Különvélemény 19. epizódjában Imrével most kifejezetten rázós témát veszünk elő. T. S. Eliot brit költő Egy keresztény társadalom eszméje c. esszékötetére támaszkodva arról beszélgetünk, hogy lehetséges-e egy keresztény társadalom, és ha igen, milyen értelemben lehetséges és milyen értelemben nem. Eliot könyve mellé behozzuk Kálvinnak a polgári kormányzásról szóló gondolatait is, és azt is megvitatjuk, hogy Jézus követőiként van-e egyáltalán dolgunk azzal, hogy a társadalom elvi alapjainak a meghatározásában részt vegyünk. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a nyugati társadalmakban az emberek többsége hátat fordított a kereszténységnek, mi sem vagyunk felhőtlenül optimisták, abban viszont biztosak vagyunk, hogy a kereszténység nem csak a múlt ügye.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK