Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Egyén

Önmagamhoz igazodni?!

2012. május 14. | , , , | 1 Hozzászólás

Az előző bejegyzésemben a blogolással kapcsolatos kételyeim megszellőztetése közben azt is megvallottam, hogy a műfajban ugyanakkor szeretem, hogy kizárólag önmagamhoz igazodhatok, önmagamat képviselhetem. Erre nincs mód sem a közös alkotás folyamatában, sem azoknak a nyomtatott termékeknek az esetében, melyeket szerkesztők őriznek félelmetes virtuális ollóikat csattogtatva. Belátom, hogy ezekre az ollókra szükség lehet (ahogy jó lelkületű, egészséges habitusú szerkesztőkre is), a szellemi műhelyek hasznát is látom, de nem rejtem véka alá, hogy szeretem az önálló munkát, szeretem azt, amikor...

bővebben

Az alvás morális kötelességünk?

2012. május 7. | , , | 8 Hozzászólások

Amikor az Úristen megteremtette az eget és a földet, és mindent, ami azt betölti, hat napon át dolgozott, a hetediken pedig megpihent. Ezt adta mintául a képmására teremtett alkotó embernek is: a képmás számára legyen az élet helyes ritmusa hat nap munka, egy nap pihenés. A szombatnap morális parancsát Krisztus óta a Lélek szabadságában éljük meg (Róm 14,5-6; Kol 2,16-17), de a parancs lényegét keresztényekként sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az alkotás és a pihenés egymást feltételezik. A teremtéstörténetben azonban van egy másik ritmus is, mely hasonlít a szombat elvére. Amikor az Úristen...

bővebben

Összeegyeztethető a szeretet az engedelmességgel?

2012. május 3. | , , , | 13 Hozzászólások

A huszonegyedik századi nyugati kultúra irtózik a hierarchikus szerepektől. Ez nem azt jelenti, hogy a nyugati társadalmakban nincsenek alá-fölérendelt viszonyok, de a nyugati ember zsigereiben, ösztöneiben, saját maga által választott szokásaiban ha lehet, kerüli a kapcsolataiban a hierarchiát, és nem is csak akkor, ha neki kell alul lennie. Ezen az életérzésen a gyakorlatban persze sokszor felülkerekedik a hatalom akarása, a nyugati kultúra egalitarizmusa mégis egészen nyilvánvaló, ha akár az iszlám világ patriarchális berendezkedésével, akár a Távol-Kelet erős tekintélytiszteletre és...

bővebben

És ha nem értjük a tiltást?

2012. április 29. | , , , | 1 Hozzászólás

Nehéz engedelmeskedni, amikor nem látjuk az engedelmesség értelmét. Különösen igaz ez tiltás esetében. Ha eltiltanak bennünket valamitől, és nem értjük a tiltás okát, lázadni kezdünk. Nem kellene lázadnunk, de nekünk ez a természetes, amióta az első emberpár a lázadást választotta. Ők sem értették a tiltást, és miután a kígyó bizalmatlanságot csepegtetett a szívükbe, értetlenségüknek lázadással adtak hangot. Szakítottak annak a fának a gyümölcséből, amelyiket Isten eltiltotta előlük. Mi is ezt tesszük szinte minden nap, csak a mi tetteink nem rántják már magukkal az egész földet. Nehéz...

bővebben

A cinizmus üres identitás?

2012. április 11. | , , | 7 Hozzászólások

A cinikus emberrel könnyű együtt nevetni, de nehéz vele valódi kapcsolatot ápolni. Ennek fő oka az, hogy a cinikus ember identitásának nincs világosan behatárolható középpontja, és mivel ezt ő maga is tudja, szorong, és belső ürességét mindenáron leplezni akarja. Akár azon az áron is, hogy mások identitását rombolja. James Houston (a kanadai Regent College alapítója) tökéletes leírását adja a cinikus ember lelkivilágának: „Tudjátok kik a cinikus emberek?” – kérdezi egy lelkiségről szóló előadásában. „Azok, akiknek az identitásából hiányzik a középpont. Ezek az emberek félnek attól, hogy...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK