Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Közösség

BREAKING NEWS: Most épp megint egyház vagyunk!

2013. február 26. | , , | 21 Hozzászólások

Nos hát bekövetkezett, amire sokan számítottunk: az egyháztörvény megbukott. Az Alkotmánybíróság mai határozata szerint most egy ideig megint egyháznak számítunk. Visszamenőlegesen. Az elmúlt két év küzdelmei, az egyesületté válási procedúra, a megalázó hercehurca a hatóságokkal, a sziszifuszi jogi barkácsolás mind a kukába került. Ember (vagy jogász) legyen a talpán, aki meg tudná nekünk mondani, mi van most és mi lesz ezután. Illúzióink azt hiszem, már nincsenek. Az őrmester utasítása nyilván addig érvényes, amíg a százados vissza nem parancsol a helyünkre. A mostani döntés...

bővebben

Szeretem a gyülekezetemet!

2013. január 2. | , , , | 15 Hozzászólások

Most ért véget a hétközi gyülekezeti alkalmunk, és annyira tele vagyok hálával és örömmel, hogy ezt most le is írom. Semmi különös nem történt ma este, egyszerűen csak az az érzés csordult túl bennem, hogy szeretem a gyülekezetemet. Szeretem ezt a kis veszprémi közösséget. Szeretem az embereket, akik ma este is összegyűltek a nappalinkban. De nem csak őket szeretem, hanem úgy egyáltalán azt a fajta kereszténységet, amit lehet egy lakás nappalijában gyakorolni. Szeretem az evangéliumi egyszerűséget. Szeretem az emberarcú hitet, a sallangmentes természetességet, a Lélek szabadságát, az Ige...

bővebben

Kiszakadni vagy bent maradni?

2012. november 21. | , , , | 10 Hozzászólások

Szoktam olvasgatni a református Kevin DeYoung blogját, és pár hete találtam nála egy érdekes bejegyzést, melyet gondoltam, megosztok itt a Divinity-n, hátha valakinek hasznos lesz. DeYoung Martyn Lloyd-Jones 1947-es előadását szedte elő a felejtés homályából (ő is kedveli a velszi prédikátort). Az előadás az evangéliumi keresztények helyzetéről szólt. A brit evangéliumi keresztények jelentős része olyan felekezetekben élte a hitét (és éli ma is), melyek a névleges vallásosságtól és a liberális teológia romboló hatásától szenvedtek. A „Doctor”-t arra kérték, hogy a kiszakadás illetve a...

bővebben

A szigorú konfesszionalizmus veszélye

2012. november 17. | , , , , , | 7 Hozzászólások

Önmagamat időnként kálvinistaként szoktam definiálni, jelezve, hogy egy bizonyos konfesszió mentén értelmezem a keresztény hitemet. Nagyjából úgy gondolkodom a Biblia tanításáról, ahogy azt a kálvinista hitvallások (II. Helvét hitvallás, Heidelbergi káté, Westminsteri hitvallás, Belga hitvallás, La Rochelle-i hitvallás, Skót hitvallás, Ír hitvallás, Londoni Baptista hitvallás, Dordrechti kánonok stb.) összefoglalják. Nem mindegyikkel értek egyet minden kérdésben, hiszen ezek a hitvallások maguk is különböznek megfogalmazásaikban, arányaikban, és egy-egy konkrét kérdés értelmezésében,...

bővebben

Kálvin: az egyházatyák velünk vannak!

2012. november 14. | , , , | 36 Hozzászólások

Katolikus hitre tért protestánsok bizonyságtételeiben visszatérő motívum az egyházatyák szerepe. Többször olvastam már ilyesmit: „Békésen éltem protestáns hétköznapjaimat, de egy nap a kezembe kerültek az egyházatyák írásai, és minden megváltozott. Úgy éreztem, hogy az atyák gondolatai inkább a katolicizmust igazolják. Elindultam ezen a szálon, és végül Rómában találtam magam.” Különösnek tartom ezeket a bizonyságtételeket. Elsősorban nem azért, mert a protestánsok sohasem tagadták, hogy már a korai egyházban megjelentek azok a csírák, amelyekből később kialakult a római katolicizmus (a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK