Amikor 2010-ben útnak indítottam ezt a honlapot, leírtam, hogy mi a célom vele. Előtte egy teljes évig érleltem, tisztogattam magamban az ötletet, ezért induláskor már viszonylag pontosan tudtam, mit akarok csinálni. A névválasztás volt a legnehezebb, de végül olyan nevet találtam (Divinity), amit ma is szeretek, mert kifejezi azt, amiről ez a honlap szól. Néhány dolgot mégsem láttam akkor. Egyrészt fogalmam sem volt, kikből fog állni és mekkora lesz az olvasótáborom. Azt sem láttam előre, hogy a honlap működtetése és az ezzel járó interakció mekkora részt hasít majd ki az életemből....
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Legjobb olvasmányaim 2013-ban
Észrevettem, hogy a kultúra változásaival együtt szép lassan az én olvasási szokásaim is megváltoztak. Nem olvasok kevesebbet, mint régen, az elolvasott könyveim száma viszont éves szinten nagyjából felére csökkent a tíz évvel ezelőttihez képest. Ennek egyetlen magyarázata van: az internet. A nyomtatott könyveket ma is kiemelten kezelem, szeretem a szagukat, szeretem, hogy lapozhatok bennük, tisztelem a mögöttük álló sok-sok munkát, de anélkül, hogy erről tudatosan döntöttem volna, az olvasmányaim komoly százalékát ma már az online cikkek és blogbejegyzések teszik ki. Korábbi évekhez...
A Szentírás Isten igéje (19)
A katolikus egyház eredeti négy nyugati „doktora” közül kérdezzük meg először Nagy Szent Gergelyt, vajon ő mit gondolt a Szentírásról. Gergely Kr. u. 540-ben született, ötvenévesen választották római püspökké (pápává), 604-ben halt meg. Hatása felbecsülhetetlen, írásai, pásztori levelei, homíliái rendkívül népszerűek voltak, még Kálvin is hivatkozott rájuk, liturgikus útmutatásai meghatározták a középkori nyugati egyház istentiszteleti szokásait. Gergely Regula pastoralis (magyarul: A lelkipásztor kézikönyve) c. írása a középkor egyik bestsellerének számított, még királyok is olvasták. Nagy...
A Szentírás Isten igéje (18)
A katolikus egyház „doktorai” közé eredetileg négy nyugati és négy keleti teológus tartozott: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos nyugaton, Szent Athanasziosz, Nagy Szent Baszileiosz, Nazianzoszi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János keleten. Később a „doktorokhoz” sorolták Aquinói Szent Tamást is, aki a középkori katolikus teológia kétségkívül egyik legmeghatározóbb forrása lett. Aquinói Szent Tamást főleg a Summa Theologiae miatt ismerik, kevésbé köztudott, hogy Tamás számos bibliai kommentár szerzője is, sőt, John F. Boyle szerint teológiája fundamentumának...
Források, redaktorok és a józan paraszti ész
Az egyszerű, józan gondolkodás időnként a teológiában is nagy előny. A narratív kritikai szempontok megjelenése előtt az újszövetséges szakmában (konzervatív köröket leszámítva) napi gyakorlatnak számított, hogy kutatók újabb és újabb forráselméletekkel, redaktorokkal és hagyományrétegekkel álltak elő, szinte versenyezve, ki tud eredetibb ötletekkel előhozakodni. Ez különösen az evangéliumok esetében volt igaz, ahol a legkorábbi „Jézus-hagyomány” felfedezése érthetően nagy érdeklődésre tartott számot. A narratív kritikai szempontok térnyerésével ez megváltozott, a szakma az utóbbi egy-két...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK