Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Communio sanctorum és congregatio sanctorum

2012. augusztus 3. | , , , | 16 Hozzászólások

Minden keresztény egyház hisz a communio sanctorum (szentek közössége) valóságában, hiszen maga az Apostoli hitvallás mondja ki: „Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét” (ökumenikus fordítás). Az egyház egyetemességének megvallása és a szentek közössége szoros kapcsolatban van egymással, hiszen az egyház egyetemessége hozza létre a szentek közösségét, a szentek közössége pedig az egyház egyetemességét. Azért vannak közösségben egymással a szentek, mert az egyház egyetemes, az egyház egyetemességét viszont éppen a szentek közössége adja. De vajon mit értünk „szentek”...

bővebben

Mi a valódi apostolica successio?

2012. július 25. | , , , | 35 Hozzászólások

Katolikus és orthodox felfogás szerint az egyház által közvetített kegyelem töretlenségét az apostoli utódlás, az apostolica successio biztosítja. Az apostolica successio katolikus és ortodox értelmezése az egyház önmagával való (ipse) azonosságát abban látja, hogy a kegyelmet közvetítő papság kézrátétellel való felszentelése püspökök megszakítatlan láncolatán át visszavezethető egészen az apostolokig. Katolikusok és ortodoxok számára más felekezetek állapotának meghatározásában fontos szempont ezért, hogy (ha „formálisan” nem is részei az egyház „élő egységének”) püspökeik által...

bővebben

Túl katolikus lettem, hogy katolikus legyek?

2012. július 20. | , , , | 56 Hozzászólások

Én is hallottam már a közhelynek is felfogható bölcsességet, hogy „soha ne mondd, hogy soha”, de vannak dolgok, melyekről tényleg úgy érezzük, soha nem történhetnek meg velünk. Mostani fejemmel például elképzelhetetlennek tartom, hogy valaha is katolizáljak. Bár a környezetemben ez nem lenne példa nélküli, bevallom, nehéz megértenem azokat, akikre Róma vonzást gyakorol, mert ennek az erejét én még nem éltem át. Számos teológiai, kulturális és esztétikai gát van bennem, melyek élesen elválasztanak a római egyház barokk világától, és nem hiszem, hogy ezeken könnyedén át tudnék törni. Mind...

bővebben

Érteni akarok, hogy hihessek, vagy hiszek, hogy értsek?

2012. június 17. | , , , , | 2 Hozzászólások

A názáreti Jézus egy alkalommal így imádkozott: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.” (Mt 11,25-27) Jézus Krisztus szerint tehát az Atyát egyrészt csak az ismerheti meg, akinek ő kijelenti magát, másrészt az Atya úgy látta jónak, hogy a valóság lényegét kizárólag a gyermekeknek mutassa meg, a bölcsek és értelmesek...

bővebben

„És látta Isten, hogy ez jó”

2012. június 13. | , , | 2 Hozzászólások

Assisi Szent Ferencnek igaza volt, amikor a teremtett világ eredendő jóságáról írt himnuszt. Amíg a dicsőség és gazdagság elvakították a szemeit, nem volt benne sem hála, sem öröm, mert talán nem is szemlélte Isten világának barátságos dicsőségét és simogató gazdagságát. Mindenesetre nem a jólét nyitotta fel a szemeit, hanem a gyermeki hit. Francesco d’Assisi a világi pompáról való lemondás egyszerűségében tudta meglátni, élvezni és csodálni Isten világát: a napot, a holdat, a szelet, az esőt, a fákat, a leveleket, a madarakat, sőt, az umbriai farkast is. Mielőtt valaki félreért, Francesco...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK