Teológia Archives - Oldal 116 a 121-ből

Érteni akarok, hogy hihessek, vagy hiszek, hogy értsek?

2012. június 17. | Divinity, Elmélkedések, Filozófia, Hermeneutika, Spiritualitás | 2 Hozzászólások

A názáreti Jézus egy alkalommal így imádkozott: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.” (Mt 11,25-27) Jézus Krisztus szerint tehát az Atyát egyrészt csak az ismerheti meg, akinek ő kijelenti magát, másrészt az Atya úgy látta jónak, hogy a valóság lényegét kizárólag a gyermekeknek mutassa meg, a bölcsek és értelmesek...

bővebben

„És látta Isten, hogy ez jó”

2012. június 13. | Bibliai teológia, Divinity, Rendszeres teológia | 2 Hozzászólások

Assisi Szent Ferencnek igaza volt, amikor a teremtett világ eredendő jóságáról írt himnuszt. Amíg a dicsőség és gazdagság elvakították a szemeit, nem volt benne sem hála, sem öröm, mert talán nem is szemlélte Isten világának barátságos dicsőségét és simogató gazdagságát. Mindenesetre nem a jólét nyitotta fel a szemeit, hanem a gyermeki hit. Francesco d’Assisi a világi pompáról való lemondás egyszerűségében tudta meglátni, élvezni és csodálni Isten világát: a napot, a holdat, a szelet, az esőt, a fákat, a leveleket, a madarakat, sőt, az umbriai farkast is. Mielőtt valaki félreért, Francesco...

bővebben

Megfejtették a legrégebbi héber feliratot?

2012. június 6. | Divinity, Exegézis, Tudomány | 7 Hozzászólások

Tegnap bejárta a magyar sajtót egy MTI hír, miszerint Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus megfejtette azt a héber feliratot, melyet 2008-ban Yosef Garfinkel izráeli tudós talált a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő Khirbet Qeiyafa (az egykori Sha’arayim) területén. Ennek a felfedezésnek a jelentőségéről egy korábbi cikkben beszámoltam már. Tudósok egy része úgy véli, a Holt-tengeri tekercsek megtalálása óta ez lehet a legfontosabb régészeti lelet. A város feltárása és a proto-kánaáni felirat ugyanis erőteljes cáfolata annak a minimalista történettudományi...

bővebben

Közösségi tekintélyre alapozott hermeneutika?

2012. április 21. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis, Filozófia, Hermeneutika, Közösség, Rendszeres teológia, Spiritualitás | 34 Hozzászólások

Az evangéliumi hit egyik lényeges eleme az a meggyőződés, hogy a Biblia Isten szavaként mindig igazat mond, amikor valamit állít. Ez persze felveti azt az egyáltalán nem elhanyagolható kérdést, hogy vajon meg tudjuk-e mondani, hogy mikor állít valamit a Biblia, és ha igen, képesek vagyunk-e meghatározni, hogy ténylegesen mi az, amit állít. Korunk ismeretelméleti válsága közepette ez a feladat időnként nyomasztóan bonyolultnak tűnik. Nem véletlenül lett a hermeneutika a huszadik század végének és a huszonegyedik század elejének egyik kiemelt tudományága. A beszédaktus-elmélet jelentős...

bővebben

A Biblia igazsága és a beszédaktus-elmélet (2)

2012. április 18. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis, Filozófia, Hermeneutika, Rendszeres teológia, Tudomány | 23 Hozzászólások

A Biblia nemcsak emberi szerzők szava, hanem Isten szava is, ezért az előző bejegyzésben megfogalmazott gondolatokat más szempontból is meg kell vizsgálnunk. Emberi szerzők esetében a kommunikáció igazságigénye az illokúcióban és a szöveg szintjén található. Különösen igaz ez a narratív szövegekre, melyekben a történet igazságát és a kommunikációs szándékot magában a történetben – a történet egészében – találjuk, az illokúció a cselekmény dramaturgiájából, finom utalásokból, arányokból és árnyalatokból, ismétlésekből, szembeállításokból, valamint a végkifejletből derül ki. Tehát emberi...

bővebben