Kalandozásaim Darwin-országban (1-7)
Korábbi sorozatokhoz hasonlóan most is összegyűjtöttem egy helyre a darwinizmusról szóló cikkeket, hogy egyszerre is hozzá lehessen férni az egész sorozathoz. Ha valaki nem követte a Darwin-országba tett utazásomat, akár most is társulhat mellém és elkezdheti velem a szellemi barangolást. Továbbra is azt remélem, hogy a cikkek végül nem a zavart növelték a hívő fejekben és szívekben, hanem a tisztánlátást, de ahogy kezdettől hangsúlyozom, nem lezárt, hanem továbbgondolandó gondolatokról van szó. Azt mesélem el, hogy teológusként én hova jutottam ezzel a témával, miután átrágtam magam a...
Vissza az ortodoxiához?
Köntös László személyes hangvételű cikkéből értesültem Wolfhart Pannenberg német teológus haláláról. Azt hiszem, értem, református blogszerző társam miért érzi közel magához Pannenberg életművét, hiszen a német teológus valóban visszavezette a teológia tudományát az objektivitás talajára, a Jézus feltámadásának történetiségét középpontba állító ortodoxia világába (vagy legalábbis annak közvetlen közelébe), oda, ahol a helyettes áldozat koncepciója érvényes értelmezése Krisztus kereszthalálának, és az eszkaton sem pusztán csak az egyház hitében meglévő kérügmatikus maradvány, hanem valódi...
Kalandozásaim Darwin-országban (7)
11. Kulcsfontosságúnak látom az élet különböző formáinak létrejöttében az információ keletkezésének a kérdését. Sokkal-sokkal többet tudunk erről, amióta Watson és Crick felfedezték a DNS kettős hélix szerkezetét, és ami még fontosabb, hogy digitális kód található a nukleotid bázisok sorozatában. Még többet tudtunk meg erről az elmúlt években, ahogy kezdjük érteni a sejtben történő rendszerszintű folyamatokat is. Az A, G, C, T molekulák tetszőleges sorrendje nagy mennyiségű komplex, funkcionálisan specifikus információt kódol, melyek egy része a fehérjeszintézisben vesz részt, másik része...
Kalandozásaim Darwin-országban (6)
Pontokba szedtem a konklúzióimat, melyeket a darwinizmus mellett és ellen szóló argumentumok vizsgálata után szűrtem le a magam számára. A cikksorozat jellege és terjedelme miatt nem fogok részletesen érvelni a következtetéseim mellett, inkább csak felsorolom őket. Emlékeztetőül: elsősorban az a kérdés izgatott (teológusként), hogy tegyek-e kísérletet a darwinizmus és a bibliai teológiáról alkotott képem összeegyeztetésére, vagy egy ilyen szintézis elhamarkodott és felesleges – esetleg eleve elhibázott – lenne. (Hogy lehetséges és jó projekt-e egyáltalán a tudomány és a Genezis...
Kalandozásaim Darwin-országban (5)
Az Intelligent Design mozgalomhoz kapcsolódó tudósok közül a legtöbb tudományos publikáció Henry F. Schaefer III amerikai és brit akadémikus nevéhez köthető, akit többször is kémiai Nobel-díjra esélyesként emlegettek, ha jól tudom, öt alkalommal jelöltek is. Schaefer a kvantumkémia területén az egyik legtöbbet idézett tudósnak számít, számos rangos díjjal, kb. 1500 tudományos publikációjával pedig 628 ezer kémikus közül sokáig a hatodik (!) legtöbbet publikáló tudósként tartották számon. Schaefer a University of Georgia és a neves University of California at Berkeley professzora, emellett a...
Kalandozásaim Darwin-országban (4)
Egy biokémikus és egy molekuláris biológus egy-egy könyvével folytatom a darwinizmussal kapcsolatos élménybeszámolómat. Az egyik könyv Michael J. Behe The Edge of Evolution c. 2007-es kötete, a másik Jonathan Wells-től a The Myth of Junk DNA, mely 2011-ben jelent meg a nem-fehérjekódoló DNS-ekkel kapcsolatos legújabb genetikai és epigenetikai kutatások összegzéseként. Michael J. Behe meggyőződéses darwinistából lett a darwinizmus kritikusává, és a Darwin fekete doboza c. könyvével vált ismertté a 90-es évek közepén (a könyvet a National Review és a World a huszadik század száz legfontosabb...
Kalandozásaim Darwin-országban (3)
Két olyan könyvvel folytatom a szubjektív élménybeszámolót, melyek a darwinizmust világképpé formálva jelenítették meg számomra. Az első Géczy Barnabás magyar paleontológus Lamarck és Darwin c. könyve, mely 1982-ben a Magvető gondozásában (a „gyorsuló idő” sorozatban, aki még emlékszik rá) jelent meg. A könyvet akkori áron viszonylag „drágán”, 12 forint 50 fillérért (!) lehetett megvenni (voltak otthon három-négy forintos könyveink is). A másik Richard Dawkinstól Az önző gén, a bestseller, mely pillanatok alatt híres emberré tette a ma már ikonnak számító ateista etológust. A két könyv...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK