Elkerülendő szirt
Martyn Lloyd-Jones gyakran hangoztatta, hogy ő nem „rendszer-kálvinista” („system Calvinist”), hanem „bibliai kálvinista” („Bible Calvinist”). Ez alatt azt értette, hogy a keresztény hit igazságairól nem logikai rendszerben, hanem biblikusan akar gondolkozni. Nem tartotta szükségesnek, hogy minden koherens, logikai modellé álljon össze a fejében, a Szentírás igazságait viszont annak egész mélységében – beleértve a kiválasztásról mondottakat – hinni és vallani akarta. A „rendszer-kálvinista” hajlamos arra, hogy a bibliai kategóriákat filozófiai-logikai kategóriákra cserélje, vagy azokba...
Mi hír van az első századi Márk-kéziratról?
Biztos mást is izgat, hogy mi van már azzal az első századi Márk-kézirattal (meg a többi hat korai másolattal), amit tavaly év elején harangozott be Dan Wallace Bart Ehrmannal vívott vitája második felében. Wallace akkor arra figyelmeztetett, hogy 2013. február előtt ne számítsunk hivatalos publikációra, mert a kéziratok tesztelésének és publikációra való előkészítésének végig kell mennie a szokásos szakmai lépcsőfokokon, és ez időbe telik. Ez az óvatosság számomra megnyugtató, de február már régen elmúlt, és a kéziratról azóta semmi hír. Ez viszont nyugtalanító. A Jézus állítólagos...
Mi van, ha nem tudok hinni? Bonhoeffer megmondja!
Felbecsülhetetlen lelkigondozói jelentősége lehet annak, ha megértjük, hogy a tanítványság a hit engedelmessége. Hadd mondjam el, hogy miért. Jézus Krisztus megszólít: „Kövess engem!”, mi pedig azt válaszoljuk: „Követlek, Uram!” Ekkor kezdődik a valódi tanítványság. Pál saját küldetését így fogalmazza meg: „kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet” (Róm 1,5). A megtérés tehát a hit engedelmessége. Szintén a Római levélben mondja: „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ézsaiás mondja: ’Uram, ki hitt...
Kierkegaard: két évforduló
Május 5-én volt Kierkegaard születésének kétszázadik évfordulója, de sajnos lecsúsztam a jubileumról, pedig ha eszembe jut, írtam volna valami érdekeset. Viszont nekem is van egy Kierkegaard-hoz köthető személyes jubileumom. Éppen tíz éve, 2003-ban döntöttem úgy, hogy komolyabban megismerkedem a dán filozófus gondolatvilágával. A Félelem és reszketéssel kezdtem, aztán jött a Vagy-vagy, majd A szerzői tevékenységemről, A keresztény hit iskolája, Filozófiai morzsák, és még ugyanabban az évben átrágtam magam Kierkegaard összes számomra magyarul és angolul elérhető írásán. C. Stephen Evans...
Én és a telefonom
„Megnézem, mennyi az idő” – gondoltam a hídon, hirtelen felocsúdva. Percek óta a megduzzadt, áradó patakot csodáltam a veszprémi vár alatt, közben Hérakleitoszon járt az agyam, aki szerint minden változásban van. Nem akartam elkésni a reggeli imaóráról. „Lehet, hogy nem itt a hídon kéne elővennem a mobilomat” – de akkor már késő volt: a zsebembe akadt, a lendület viszont lökte előre, és sssvvv... potty. „A f....!” Ez tegnap reggel történt. Azóta a Sédben úszik az összes elmentetlen telefonszámom. Ha valaki próbált hívni, ugyanazt hallotta, mint én, amikor a kedvemért megcsörgették a...
Mitől lesz könnyű az engedelmesség?
János apostol azt állítja, hogy az Isten parancsolatai nem nehezek (1Jn 5,3). Valóban? Én sokszor éreztem nehéznek őket. Isten elvárásai gyakran bűntudatot, máskor meg lázadást váltottak ki belőlem. Fiatal keresztényként talán ezért is örültem meg egy mondatnak, amit Dávid király imádságai között találtam. Dávid ezt kéri Istentől: „az engedelmesség lelkével támogass engem” (Zsolt 51,14b). Az új protestáns fordítás szerint: „támogass, hogy lelkem készséges legyen”. Keresztény életem egyik legfelszabadítóbb felismerése volt, hogy ezt én is kérhetem Istentől. Isten nem úgy küldi el a...
Kávéházi disputa a predesztinációról
Érdekes élményben volt részem. A pécsi Szöveg-Szalon szűk körben meghirdetett vitadélutánt rendezett a predesztinációról. A „disputára” április 20-án került sor, Schauermann Tamás moderálásával. A délután egyik előadója Hegyi Márton római katolikus teológus (a Pécsi Hittudományi Főiskola dogmatika tanára) volt, a másik meghívott vendég én voltam. Pécs legrégebbi kávézójában találkoztunk (a Caflisch kávéházat a falon lévő felirat szerint először 1789-ben nyitották meg). Szerintem egyetlen résztvevő sem igazán tudta, mire számítson, így én sem. Utólag is nehéz megfogalmazni, pontosan mi...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK