Kétszázötvenedik születésnapját ünnepli a független Amerika, és talán soha nem volt akkora szüksége az emlékezésre, mint most. 1776. július 4-én írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, melynek érdemi szövege így kezdődik: „Ezen igazságokat maguktól értetődőnek tartjuk: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett; hogy Teremtője elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket; s hogy e jogok közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogság keresésének joga.” Ez az ország tehát kezdettől a Teremtőből, a természet törvényeinek Istenéből vezette le saját létezését, és ezzel eldöntötte a kérdést, hogy vajon az istenhitből származtatott társadalomfelfogás elhárítandó veszélyt jelent-e a demokráciára, vagy éppenhogy alapja annak.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Amerika
Aaron Renn: pozitív, semleges és negatív világok
A Tűzfal podcast negyvenötödik részében egy nagy hatású esszé kapcsán az amerikai kultúra közelmúltbeli változásairól és az abban alkalmazott keresztény stratégiákról beszélgetünk. A végén egy csavarral. Igen, lesz szó Trumpról is, de ez majdhogynem lényegtelen, ha nem is teljesen az. A fókuszunk a kultúra és a kereszténység, mint mindig. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
A másik Amerika hangja
Anélkül, hogy mélyebb politikai elemzésekbe kezdenék, csak azt szeretném elmondani, hogy számomra teljesen érthető és nyilvánvaló annak az Amerikának az érzés- és gondolatvilága, amelyik tegnap újra pajzsra emelte Donald Trumpot. Ennek az érzésvilágnak van néhány könnyen beazonosítható pillére, amelyeknek legkevésbé sem Trump a lényege, még ha a 45. és leendő 47. elnök személye jelenleg megkerülhetetlen alkotóeleme is a pillérek architektúrájának. Miről van szó?
Tűzközelben
Úgy alakult, hogy pont a választások előtti hetekben, napokban vagyok újra itt, az Egyesült Államokban. Az apropó az, hogy egy texasi baptista gyülekezet konferenciáján tartok előadásokat Jeremiás próféta könyvéről, és ha már a tengerentúlon járok, St. Louisba is ellátogattam, hogy találkozzak régi barátokkal, volt tanáraimmal, és hogy a Covenant Seminary könyvtárában néhány teológiai témában egy kicsit kutassak, forrásokat gyűjtsek. Illetve prédikálásra is megkértek egy St. Louis-i gyülekezetben. Most pedig Dallas környékén épp abban a kisvárosban élvezem kedves barátok vendégszeretetét, ahol a Szerelem és halál című krimisorozat is játszódott. Megpróbálom megfogalmazni néhány benyomásomat.
Richard Jewell és a vidéki amerikaiak balladája
Ha van film, amit érdemes most megnézni, az a Richard Jewell balladája. Clint Eastwood megint olyan témához nyúlt, amelyhez a hatalmas amerikai filmipar nem hajlandó empátiával közeledni: “flyover” Amerika félreértett, vagy inkább félremagyarázott, a média és a hatalom által egyaránt megalázott kisemberéhez. Ahhoz a karakterhez, akit cinikus gúnnyal dobnak újból és újból abba a szemeteskosárba, amit Hillary Clinton úgy nevezett: “basket of deplorables” (szánalmas emberek kosara), és akit a média rendre a műveletlen, buta, naiv, rasszista, homofób, trumpista jelzőkkel címkéz fel.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK