Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
„Mert eltérítik fiaidat tőlem, és más isteneknek fognak szolgálni. Akkor pedig haragra gerjed ellenetek az ÚR és hamar kipusztít benneteket.” (5Móz 7,4)
Isten azt ígéri Izráelnek, hogy vele lesz, amikor bemegy az ígéret földjére, nem kell félnie a nála nagyobb és erősebb népektől. Amitől viszont félnie kell, az a kánaáni népekkel való keveredés, mert akkor Izráel is Istennel kerül szembe. Nem szabad szövetségre lépnie velük, nem házasodhat össze azok családjaival, nem veheti át az isteneiket.
A világ egyik igen jelentős és fejlett kultúráját képviselő Inka Birodalom a mai napig félelemmel vegyes kíváncsisággal tölti el a kutatókat, hiszen tele van rejtélyekkel, titkokkal és meglepetésekkel. Philip Ainworth Means antropológus-történész több könyvet is írt a Kolumbusz előtti Dél-Amerikáról, és rámutat egy különös fordulatra, amely az egyik legnagyobb inka uralkodó, Pachacuti világképében ment végbe. Pachacuti jelentőségét mutatja, hogy az ő nevéhez fűződik az inka főváros, Cuzco megépítése, a Nap-templom helyreállítása, valamint számos palota és erődítmény létrehozása. Ezek közül a legismertebb a szédületes környezetben fekvő Machu Picchu, amely elhelyezkedése miatt annyira rejtve volt a világ szeme elől, hogy hosszú ideig a spanyol hódítók sem fedezték fel. Az inkák Intit, a Napot imádták, ennek a vallásnak a híve volt Pachacuti is egészen addig, amíg valamire rá nem jött. Hogy mi volt az a különös fordulat, amely Means szerint Pachacutiban végbement, arról az Ethosz folyóirat 1991/2. számában jelent meg egy érdekes összefoglaló. A továbbiakban ebből a cikkből idézek részleteket.
Az egyháztörténetben újra és újra felmerült a kérdés, hogy Jézus művészi ábrázolása vajon nem ütközik-e a második parancsolatba, amely tiltja a bálványszobrok készítését és imádását. A parancsolat szerint Istent nem ábrázolhatjuk úgy, hogy lealacsonyítjuk a teremtés mintázatára. Vajon a tiltás érvényes a Jézus-ábrázolásokra is? Ez a kérdés mostanában nem annyira a barokk katolikus templomokban látható vérző szívű Krisztus-szobrok miatt merül fel, inkább a különböző Jézus-filmek kapcsán, most épp a The Chosen sorozat Jézus-ábrázolása miatt. A dilemma az, hogy ha Jézus Isten, akkor Jézus ábrázolása ugye Isten ábrázolása, tehát Jézus ábrázolása beleütközik a második parancsolatba, vagyis ennek alapján a The Chosen Jézusa is súlyos vétség Isten ellen. De vajon helyes-e ez a gondolatmenet?
Kiváló könyvet írt Tim Keller, New York-i presbiteriánus lelkész a modernkori bálványimádásról. Kellert egyrészt The Reason for God c. New York Times bestsellere (magyarul a Harmat adta ki Hit és kételkedés címmel) tette ismertté, másrészt 2001. szeptember 11. drámai eseményei után tömegeket vonzó gyülekezete, melynek tagjai közt szokatlanul nagy számban vannak egyedülálló fiatalok és volt homoszexuálisok. Pedig Keller evangéliumi hite nem a puha, megengedő változatból való. Bálványimádásról szóló kötetében sem kerüli a kényes kérdéseket. A Counterfeit Gods (Dutton, 2009) lapjain a pénz, a...
Az előző bejegyzések folytatásaként – és a szombati Budapest Pride okán – logikus volna, hogy írjak egy cikket a homoszexualitás üzenetéről is. Balavány Gyuri hvg-s posztját olvasva komoly kísértést éreztem, hogy ráforduljak erre a témára, de némi mérlegelés után ezt a kanyart ezúttal mégis kihagyom. Olcsó poén, hogy túl meleg van egy ilyen vitához, de ez áll legközelebb az igazsághoz; ebben a dögletes hőségben normális embernek nincs kedve vitatkozni, akinek van, annak meg nem tanácsos. Hideg fejjel józanabbul tudok írni, mint úgy, hogy egy légkondicionálás nélküli szobában az agyvizem...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK