Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Belga hitvallás

Eretnekséget tanítanának a reformátori hitvallások?

Beszélnünk kell egy különös teológiai jelenségről. Azt hiszem, senkit nem lep már meg, hogy a politika mélyen belenyúlik a társadalom életébe, olyanokat is mozgósítva, akik korábban soha nem érdeklődtek a kormányzás ügyei iránt. Az sem meglepő, bár szomorú kortünet, hogy a politika az egyházban is identitásokat hoz létre: fideszes, tiszás, mihazánkos, jobboldali, baloldali, liberális vagy konzervatív politikai identitású keresztények folytatnak kommentcsatákat az interneten, méricskélik bizalmatlanul egymást a gyülekezetekben, és a politika formálja a teológiát, nem pedig fordítva. Olyan valóságban élünk, amelyben akár tetszik, akár nem, megkerülhetetlenné vált a politikai identitás, ezért megkerülhetetlenné vált a politikai teológiánk és a szívünk indulatainak a tisztázása is. Ez persze most már közhely.

bővebben

A Szentírás Isten igéje (7)

Ahogy időben visszafelé haladunk, remélem most már teljesen nyilvánvaló, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása nem a liberálisokkal vitatkozó fundamentalisták találmánya, de még csak nem is a Westminsteri Zsinaté, hanem a klasszikus reformátori álláspont. Az 1561-ben született Belga Hitvallás ugyanezt támasztja alá. A hitvallást Guy de Brés fogalmazta francia nyelven a holland protestánsok számára, majd az Emdeni Református Szinódus fogadta el tíz évvel később, és a Dordrechti Zsinat öntötte végső formába. Ez ma a holland reformátusok legfontosabb hitvallása. Lássunk néhány szemelvényt...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK