Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

film

What is a Woman?

A Tűzfal podcast tizenkilencedik részében Matt Walsh mellbevágó riportfilmjét beszéljük meg, amely a genderelmélet legmélyebb bugyraiba vezet. A What is a Woman? alapkérdése, ami természetesen bennünket, férfiakat is érdekel: mitől nő a nő? A filmből az derül ki, hogy ennek megválaszolása az egyik legnagyobb kihívás a mai nyugati ember számára. Laci és én mindenesetre ezzel a dermesztő jelenséggel birkózunk a film kapcsán. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok...

bővebben

Jézus továbbra is lehetett ilyen

Megnéztük Dórával a The Chosen harmadik évadát. Ez az a Jézusról szóló sorozat, amelynek lassan félmilliárdos (!) nézettségén Joe Rogan is megdöbbent, hiszen a sorozat ezt a páratlan sikert úgy érte el, hogy nincs fent sem a Netflixen, sem az HBO-n, sem más streaming szolgáltatón, egy egyszerű, ingyenes appon nézhető. Rogan arra gyanakszik, hogy egy óriási lefedetlen piac lehet itt, a keresztényeké, amelyre ezek szerint könnyen be lehet törni. A nagy filmstúdiók valóban nem a keresztények számára készítik a filmeket, lenne mit keresniük ezen a piacon, de eddig azok a filmek sem értek el ilyen sikert, amelyek kifejezetten a keresztényeknek készültek. A The Chosen nem pusztán egy piaci rést talált meg, ennél többről van szó. A közösségi finanszírozással készült sorozat egy lenyűgöző történetet tudott eddig úgy elmesélni, hogy az a tömegeket is lenyűgözte. Valószínűleg nem is csak a keresztények tömegeit.

bővebben

Pray Away – tényleg lehetetlen a változás?

Kristine Stolakis Pray Away c. dokumentumfilmje azt a narratívát teszi személyes történeteken keresztül az átlagember számára is átélhetővé, hogy a homoszexuális vágyak nem változhatnak meg, az ezért való ima tehát káros, a változással kapcsolatos megtapasztalás pedig hamis. A film szerint az imák és az ún „konverziós” (valójában „helyreállító” vagy „reintegratív”) terápiák egyáltalán nem működnek, sőt, az ún. „túlélők” (valójában „kliensek”) beszámolói alapján elképesztően kártékonyak is. Ilyen változás ugyanis nem lehetséges. Az emberek homoszexuálisnak születnek, nem azzá válnak, tehát nem lehet a homoszexualitást belőlük „kiimádkozni”, sem őket terápiával heteroszexuálissá „konvertálni”. (Mivel a szemantika fontos, itt is hadd jegyezzem meg, hogy a szakemberek a vonzalmak „reintegrációjáról” beszélnek, és teljesen önkéntes folyamatról van szó, ugyanúgy, mint amikor valaki az anorexiája, kényszeressége vagy nimfomániája kapcsán kér segítséget.) A film szerint ez kuruzslás, akkor is, ha olyan kiváló szakemberről van szó, mint a pár kocka erejéig bevágott Joseph Nicolosi. Nagyjából ezt mondja el a dokumentumfilm, rendkívül meggyőzően.

bővebben

Jézus lehetett ilyen

Zeffirelli után nem gondoltam, hogy a filmvilágban Jézus történetéről lehet még újat mondani. Az olasz rendező Názáreti Jézusa egyrészt magasra teszi a lécet minden későbbi alkotás számára, másrészt el is foglalja a teret, hiszen mit lehetne még hozzátenni egy négy és félórás produkció gigantikus tablójához? Ráadásul – ahogy a Ben-Hur újrarendezése, valamint Mel Gibson szenvedéstörténetét leszámítva szinte az összes azóta készült Jézus-film példája mutatja – egy alaposan elmesélt történetre akkor sem biztos, hogy másodszor is kíváncsiak az emberek, ha jobb technikával, modernebb igények szerint viszik vászonra. Félő, hogy inkább fordított a hatás. (A szándékosan evangélizációs céllal készült Campus Crusade Jézus-filmet most nem számítom ide, mert az simán csak elbeszéli Lukács evangéliumát, és akik szeretjük, éppen ezért szeretjük, nem másért.)

bővebben

Richard Jewell és a vidéki amerikaiak balladája

Ha van film, amit érdemes most megnézni, az a Richard Jewell balladája. Clint Eastwood megint olyan témához nyúlt, amelyhez a hatalmas amerikai filmipar nem hajlandó empátiával közeledni: “flyover” Amerika félreértett, vagy inkább félremagyarázott, a média és a hatalom által egyaránt megalázott kisemberéhez. Ahhoz a karakterhez, akit cinikus gúnnyal dobnak újból és újból abba a szemeteskosárba, amit Hillary Clinton úgy nevezett: “basket of deplorables” (szánalmas emberek kosara), és akit a média rendre a műveletlen, buta, naiv, rasszista, homofób, trumpista jelzőkkel címkéz fel.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK