Az elmúlt két hétben olyan változások történtek az anglikán világban, amelyek talán csak a reformáció idején tapasztalt földrengésszerű változásokhoz hasonlíthatók. Röviden: a globális anglikanizmus nagyjából nyolcvanöt százalékát kitevő GAFCON (Global Anglican Future Conference) megszakította a kapcsolatát a Canterbury érsekséggel és a Church of England anyaegyházzal. Ez előre látható reakció volt Sarah Mullaly Canterbury érsekké választására, aki egyrészt az első nő, aki betölti ezt a pozíciót, másrészt zászlóvivője azoknak a progresszív ügyeknek (liberális teológiai alapállás, melegpárok megáldása, abortuszpártiság), amelyek miatt már jó ideje a szakadás szélén áll az egész anglikán világ. The Future Has Arrived (A jövő megérkezett) című kommunikéjében Mbanda ruandai érsekprímás, a GAFCON jelenlegi elnöke kijelentette: a GAFCON újrarendezi az Anglikán Közösséget, szakítva a Canterbury-re épülő régi struktúrával. „Nem hagytuk el az Anglikán Közösséget; mi vagyunk az Anglikán Közösség.” „Szeretett Közösségünk újrarendezése teljesen a GAFCON kezében van, és mi készen állunk arra, hogy ebben vezessünk.”
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Gafcon
Anglikán élmények
Cambridge-i tartózkodásom anglikán élményei pont olyan vegyesek lettek, amilyen az anglikán egyház jelenlegi állapota. Konkrétan a Church of England helyzetére gondolok, amely valahogy beszorult az észak-amerikai progresszívek és az afrikai evangéliumiak prése közé. Az anglikán közösség súlypontja egy ideje már nem az amerikai és brit régió, amit az amerikai episzkopálisok tagságának tavalyi felfüggesztése is jelez, de még mindig elképzelhetetlen lenne az anglikánok világméretű közössége a Church of England meg a Canterbury érsek nélkül. A szexuális forradalom és az azt egyre...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK