Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Isten dicsősége

Miért nincs szüksége a kereszténységnek utópiákra?

Amikor az emberek nem hisznek többé a mennyben, nagy eséllyel utópiákban kezdenek hinni. Ennek két fő oka van. Az egyik könnyen belátható, a másik valamivel összetettebb. Kezdem a nyilvánvalóbbal. Az emberiség mélyen vágyik arra, hogy a világegyetemben megjelenjen a boldogság és az igazságosság, de ha nincs Isten és nincs mennyei reménység, akkor a boldog és igazságos világot csakis ő teremtheti meg a maga számára. Ebből a vágyból születnek az utópiák. A szekularista, aki arról van meggyőződve, hogy csak egy élete van, ez ügyben könnyen türelmetlenné is válik. A szekularizmus az „itt és most” vallása, a vallástalan embernek egyszerűen nincs ideje, hogy az álmai úgy épüljenek nemzedékről nemzedékre, mint egy középkori katedrális. Ő csak az „itt és most” boldog és igazságos társadalmában tud részt venni, egy jövőbeli paradicsomban nem. Ezért ha reményben akar élni, nem engedheti meg magának, hogy lemondjon egy utópia sürgős megvalósításáról.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (24) – A zafírkő felett

„Majd fölment Mózes és Áron, Nádáb és Abíhú meg Izráel vénei közül hetvenen. Látták Izráel Istenét: Lába alatt zafírkőféle volt, olyan tiszta, mint maga az ég. Izráel fiainak a vezetőire nem emelt kezet, bár látták az Istent, amikor színe előtt ettek és ittak.” (2Móz 24,9-11)

Amikor az ÚR dicsősége megjelent a Sinai-hegyen, félelmetes volt a hegyhez közeledni. A hang azonban így szólt Mózeshez: „Jöjj fel az ÚRhoz te és Áron, Nádáb és Abíhú meg Izráel vénei közül hetvenen, és tőle távol boruljatok le előtte! Csak Mózes jöjjön közelebb az ÚRhoz, a többiek ne jöjjenek közelebb! A nép ne jöjjön fel vele!” (1-2)

bővebben

Mi a művészet célja?

Mi a művészet célja? Elképzelem, hogy némelyek már a kérdéstől is lúdbőrösek lesznek. Miért kell, hogy célja legyen a művészetnek? És ha nincs célja? Van, aki szereti a világot felhúzott órához hasonlítani, de ez ma már kevesek szubkulturális életérzése. A többség nem akar mindenestül funkcionális világban élni. Felszabadult a modernitás utilitarizmusa alól, és nem akar újból rabjává válni. Nem akarja Giacometti szobrait vagy Mikszáth novelláit úgy osztályozni, mint környezetismeret órán a hasznos és a kártevő bogarakat. Már nem hiszi, hogy mindig az lenne a jó, ami hasznos. Egyre több ember...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

  • Szabados Ádám on Ti írtátokKedves Enci, nem, amit írok, nem a gyászról szól,…
  • Enci on Ti írtátokKedves Ádám! A jelenség mögött sok minden lehet. M…
  • svgy on Ti írtátok@ Szabó István Szerintem nem mindenki ugyanúgy éli…
  • Judit on Ti írtátokKedves Ádám, nagy örömmel olvasom, amit írtál és m…
  • Gergely Erzsébet on Ti írtátokIdézet Ádám kommentjéből: "... Imádkoznunk kell az…
  • Szabados Ádám on Ti írtátokKedves István, nem szükségszerű. A gyász jó dolgok…
  • ΙΧΘΥΣ on Mákony és valóság a politikán túlLegyen így Ungvári Péter testvérem, hogy bárcsak ú…
  • Szabo Istvan on Ti írtátok"Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem…
  • Szilágyi József on Az indirekt beszédmód örömeLámpásaink kialusznak? Gyűjts olajat, fényt ma tel…
  • Tünde on Ti írtátokÁdám hogyan lehet ezt véghezvinni? Nagyon igazat a…