Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Isten országa

Az Isten országa (5) – Az ország beköszöntése

A Biblia tehát két világkorszakról beszél. A jelenlegi világkorszak ura a Sátán, a korszakok ura Isten, de várjuk az eljövendő korszakot, amelyben Isten lesz az egyetlen úr. Az ószövetségi próféták megjövendölték, hogy Isten uralma be fog törni a jelen valóságába, és az eljövendő kor felváltja majd a jelenlegit. Ez a jó hír a Messiás eljöveteléhez kapcsolódik, aki véget vet a gonosz uralmának. Jézus születése körül angyalok hirdették a küszöbön álló változást: megszületett „az Úr Krisztus a Dávid városában” (Lk 2,11) Az ország eljövetelét azonban egy másik küldött, Keresztelő János jelentette be nyilvánosan, egész Izráel füle hallatára.

bővebben

Az Isten országa (4) – Ki a világ ura?

Az előző részekben azt láttuk, hogy Jézus idején sokan várták az Isten országát. Ez az ország Izráelnek szólt, de a pogányok is részévé váltak az ígéreteknek. Az Isten országa ígéretében több különböző motívum kapcsolódott össze (pl. Dávid királyságának helyreállítása, az ÚR napja, az utolsó napok, az Emberfia eljövetele), és az evangélisták és apostolok ezeket a motívumokat Jézusban látták – legalább részben – beteljesedni. Jézus szerint ugyanis „betelt az idő és elközelített az Isten országa” (Mk 1,15). Ennek a kijelentésnek a hátterében két fontos igazság áll, amelyekről eddig még nem volt szó, de fontosak a téma megértésében. Az egyik igazság az, hogy a Sátán e világ ura. A másik az, hogy Isten a világ ura. Vajon lehet egyszerre igaz mindkettő? És hogy viszonyul ezekhez az Isten országa?

bővebben

Az Isten országa (3) – Az ország ígérete

Simeon, Anna és Arimátiai József várták az Isten országát, és hitték, hogy Jézus személyében ez a megváltás jött el. De milyen ígéretekről volt szó? Lukács szerint Izráel vigasztalását és megváltását várták, tehát az ország Izráel sorsának jobbra fordulásához kapcsolódott. Isten uralma valamilyen értelemben persze megvalósult Izráelben, amikor nekik adta a földet, de ez csak egy nagyobb remény előképe volt, és a nép bűnei miatt még befejezetlenségében is gyakran észrevétlen maradt a többi nép számára. A fogság idején a zsidó törzsek többsége aztán eltűnt Asszíriában, és a Perzsiából visszatérő júdaiaknak sem volt önálló államuk: perzsák, görögök, rómaiak uralták a területet. Ekkor váltak különösen hangsúlyosakká az Isten eljövendő uralmáról szóló próféciák. Sokan várták Izráel vigasztalását, Jeruzsálem megváltását, az Isten országát.

bővebben

Az Isten országa (1) – Betelt az idő

Az evangéliumokat olvasva feltűnő, milyen nagy hangsúlyt kap bennük egy téma: az Isten országa. Az Isten országa (ἡ βασιλεία τοῦ θεου) Jézus tanításának a középpontjában áll. Jézus újból és újból az Isten országáról beszél, az Isten országát illusztrálja, az Isten országára keres példázatokat, az Isten országába való bemenetelre hív, és az Isten országa eljöveteléért való imára buzdít. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten országa témáját, egyszerűen nem érthetjük meg sem Jézust, sem az evangéliumot. Az Isten országáról szóló tanítás nélkül az evangéliumi teológiából és lelkiségből valami esszenciális elem mindig hiányozni fog. Ebben az új sorozatban ezért most az Isten országára szeretném ráirányítani a figyelmet. Kezdjük ott, ahol Márk evangéliuma kezdi Jézus szolgálatát.

bővebben

Haladunk-e előre?

A haladás kérdése évszázadok óta megosztja a nyugati világot. Van-e szükségszerű haladás, és ha igen, haladunk-e előre? – tesszük fel ma is a kérdést. Ilyenkor nem az idő előrehaladására gondolunk, hiszen – relativitáselmélet ide vagy oda – a mi számunkra az idő komótosan megy a maga útján, változatlan természetességgel és megbízhatósággal. Amikor a haladás kérdése felmerül, a fejlődés a vita tárgya. Van-e fejlődés az emberi történelemben, és ez a fejlődés magától értetődő-e, kell-e nekünk is tennünk érte, és adott esetben visszafordítható-e? Bár elvontnak és filozofikusnak tűnik a kérdés,...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK