Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

öröm

Az Isten országa (15) – Az ország jelenlétének jelei

Az Isten országa titok. Először kicsiny formában jött el, az eljövendő világ előízeként (vö. Zsid 6,5), de egy nap ki fog teljesedni, hogy a gonosz uralmát végleg legyőzze. Amint Jézus példázataiból is láttuk, fontos az Isten országa titkában ez a kettősség, sőt, épp e kettősség a titok lényege. Az Isten országa egyszerre jelen és jövő, „már igen” és „még nem”, mi pedig e két megvalósulási fázis feszültségében élünk. Az Isten országa még nem jött el teljességében, csak úgy, mint egy mustármag, egy kicsiny kovász, egy kerítőháló, ami sokféle halat befog, vagy egy mag, amit az ellenség fel is kaphat a földről. De vajon mik az Isten országa jelenlétének a jelei? Miből ismerhetjük fel, hogy elközelített az Isten országa? Melyek voltak ennek a jelei Jézus és az apostolok idejében? Hét állítás következik.

bővebben

Jézus első messiási jele

Jézus az első messiási jelet egy esküvőn tette, ahol elfogyott a bor. Kínos helyzetből mentette ki a vőlegény családját, amikor a kővedrekbe vizet töltetett, majd borrá változtatta azt. A jellel jelezte: az Isten országában a végső szó nem a megszégyenülésé, hanem a felszabadult örömé.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (18) – Jetró öröme

„És örült Jetró, hogy annyi jót cselekedett az ÚR Izráellel, amikor megmentette őket az egyiptomiak kezéből.” (2Móz 18,9)

Jetró fontos tanácsot adott vejének, Mózesnek. Azt ajánlotta, hogy ossza meg feladatait alkalmas emberekkel, és figyeljen a fontosabb döntésekre, mert ha szétaprózódik, az nem jó sem neki, sem a népnek. Mózes örömmel hallgatott Jetróra, bízott a tanácsában, aminek az is megalapozott, hogy Jetró pedig tudott örvendezni abban, amit Isten Mózes által tett.

bővebben

Öröm a felszínen vagy öröm a mélyben?

Megéri-e kereszténynek lenni? – tesszük fel a kérdést, amikor egyik szemünkkel a koncerten önfeledten flörtölő barátunkat látjuk, akit mi már nem követünk önfeledten, másik szemünkkel a betegeket ápoló diakonisszát vagy az otthonát elhagyó misszionáriust, akikben két évezrede megtestesül a keresztény önfeláldozás eszménye. „A pogányságról azt mondják, hogy az öröm vallása, a kereszténység pedig a fájdalomé” – foglalja össze Chesterton nem csak azt, amit a flörtölő barátunk és a diakonissza kapcsán megfogalmaztunk, de mindazok ítéletét is, akik a kereszténységet a történelme során a látható...

bővebben

A Lélek ujjongó öröme

A bibliai szereplők a Szentlélekről nem teológia tankönyvekből hallottak, hanem megtapasztalták őt. Újból és újból. Arról olvasunk a Szentírásban és az egyház történetében, hogy emberek a Lélek hatására bűnbánatra jutnak, belső bizonyossággal telnek meg, megvilágosodnak, nyelveken szólnak vagy prófétálnak, vágy ébred bennük, hogy tanúskodjanak Jézus Krisztusról, és ehhez bátorságot is kapnak, új megértésre és belátásra jutnak a mennyei világ dolgaival kapcsolatban, megtapasztalják Isten szeretetét és közelségét. A Lélekkel való megtelés egyik legnyilvánvalóbb jele azonban az öröm és...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK