Feltételezem, hogy az új görög szövegkiadásról (THGNT) szóló előző bejegyzésem sokaknak teljesen kínai volt, ezért röviden, érthetőbben is elmagyarázom, hogy miről van szó. Ehhez néhány dolgot el kell mondanom a szövegkritikáról. Senki ne ijedjen meg a „szövegkritika” szótól, különösen a „-kritika” utótagtól. Konzervatív evangéliumi teológusok hagyományosan különbséget tettek a szövegkritika és az ún. „magas” kritika között. Az előbbi a bibliai szöveg lehető legpontosabb helyreállításáról szól, az utóbbi a bibliai szöveg feletti kritikáról, a szöveg keletkezésének, szerzőségének,...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
szövegkritika
Ehrman Project
Bart Ehrman nevéhez fűződik a keresztény hit alapjainak egyik legvehemensebb modern bírálata. Ehrman elismert szövegkritikus, Bruce Metzger szövegkritikáról szóló tankönyvének negyedik kiadását például ő gondozta (a Harmat Kiadó által megjelentetett köteten a neve már együtt is szerepel az eredeti szerző, Metzger nevével). Ehrman amiatt vált igazán ismert személyiséggé, hogy hátat fordított keresztény hitének, és könyveiben és előadásaiban a korai kereszténységről kialakított kép rekonstruálását szorgalmazza. Ehrman felelevenítette Walter Bauer német teológus újszövetségi szövegekkel...
Hogyan végződött eredetileg Márk evangéliuma?
A modern bibliafordítások általában zárójelbe teszik Márk evangéliuma utolsó fejezetének 9-20. verseit, jelezve, hogy hitelességüket komoly kétely övezi. Vajon milyen megfontolások állnak az óvatosság mögött? Miért kételkednek tudósok a szöveg eredeti voltában? Honnan tudhatjuk, hogy ezek a versek benne voltak-e Márk szövegében, vagy későbbi betoldásokról van-e szó? Sokakat talán meglep, de Márk evangéliumának valójában nem kettő, hanem négy ismert végződése maradt fenn. Nem csak az a kérdés, hogy benne volt-e Márk evangéliumában a 9-20. szakasz, hanem az is, hogy ha a 16,8-nál mégsem...
Benne volt János evangéliumában a házasságtörő nő története?
A János 7,53-8,11-ben olvasható házasságtörő nő története szerves részét képezte azoknak a bibliafordításoknak, melyek a bizánci szöveget (az ún. Textus Receptus-t) követték, de a modern fordítások általában jelzik valamilyen formában az olvasóknak, hogy a szakasz eredetiségével komoly gondok vannak. A szöveg kritikai elemzése alapján a tudósok többsége arra a következtetésre jutott, hogy a történet valószínűleg nem volt része az evangélium János által véglegesített szövegének. Nézzük meg, hogy milyen külső és belső bizonyítékok szólnak a szakasz eredetisége mellett, és milyen érvek szólnak...
Miért nincs benne az új fordításokban?
Sokan azért szeretik a Károli fordítást, mert az újabb fordításokban nincsen benne néhány mondat, ami a Károliban még megtalálható. Az új fordításokból hiányzik például János első levelének a Szentháromságra utaló mondata („Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben: az Atya, az Ige, a Szentlélek, és ez a három egy”), és zárójelbe téve, vagy egyenesen lábjegyzetben olvasható néhány más mondatrész is, melyek a Károli fordításban még a szöveg háborítatlan részei. Legfájdalmasabb veszteségnek az a két hosszabb szakasz tűnik, melyek kétes eredetére az újabb fordításokban zárójel...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK