Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

Ti pedig így imádkozzatok…

A Miatyánk következik most – az én megfogalmazásomban. Nem véletlen, hogy a Miatyánk különböző változatokban maradt fenn az evangéliumokban: Kr. u. 70 előtt a zsidók őszintétlennek tartották, ha valaki változtatás nélkül mond el egy ismert imádságot. (Ha a zsidók szó szerint meg akartak őrizni egy szöveget, megvoltak arra a technikáik, amikor nem ezt tették, arra meg megvolt az okuk.) „Ti pedig így imádkozzatok...” – mondta Jézus, amikor a tanítványoknak adta azt a keretimádságot, amit mi „Miatyánk” néven ismerünk. Ezt a keretimádságot tartottam szem előtt, amikor megfogalmaztam a saját...

bővebben

A gonosz mint istenbizonyíték?

Isten létezésével kapcsolatban az egyik gyakori ellenvetés az, hogy ha Isten valóban létezik, miért van annyi gonosz a világban. Mivel a világban van gonosz, Isten nem létezhet – hangzik az érv. Nem tagadom: egy jó és mindenható Isten világában a gonosz léte súlyos kérdésként nehezül az értelemre és a szívre. Van azonban az éremnek egy másik oldala is, melyet érdemes megfontolnunk, ha a gonosz létezését Isten létezése elleni érvként akarjuk felhasználni. Ravi Zacharias indiai-amerikai apologétától hallottam először az alábbi rövid, de frappáns gondolatmenetet. „Elmondom, mi a gond...

bővebben

Kerekasztal-beszélgetés a Barnevernetről

Ahogy már utaltam rá, május végén kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, melynek témája az állam és a család, konkrétabban a norvég gyermekvédelmi szolgálat (Barnevernet) és a Bodnariu család ügye volt. A beszélgetést a European Leadership Forum szervezte a lengyelországi Wisłában. Résztvevők: Einar C. Salvesen norvég pszichológus, akit szakértőként vontak be számos Barnevernet-ügybe, Paul Susman, az Európai Bizottság jogásza és a Bodnariu szülők ügyvédje, Tarjei Gilje norvég újságíró, valamint én, teológusként. A moderátor Peter Saunders, a Christian Medical Fellowship igazgatója volt. A...

bővebben

A transzgender ellentmondásos szemiotikája

Új szimbólummal ismerkedik a nyugati világ. A szimbólum egy alakot ábrázol, aki magában foglalja a férfi és a női nem megkülönböztető piktogramjait, melyeket eddig a nyilvános vécék ajtaján láthattunk. Az új alak egyik oldalon nadrágos férfi, másik oldalon szoknyás hölgy. Ő a transznemű ember, akit a gender-ideológia szerint nem lehet a hagyományos kategóriákban értelmezni. Az önmagát dekonstruáló és rekonstruáló Amerika progresszív vidékein most épp egymással versengve helyezik el az új piktogramokat, jelezve, hogy a nyugati kultúra meghaladta a nemek binaritását és nyitottá vált a nemek...

bővebben

A pietista exegézis módszere

A pietista exegézis módszerének kulcsa az előbbi bejegyzésben felvázolt hermeneutica sacra. Igazán csak az értheti a Lélek által inspirált könyvet, melynek célja, hogy az életre és az üdvösségre vezessen, akiben Isten Lelke van. Ebből azonban nem következik, hogy a Szentírás pietista értelmezése teljesen szubjektív és a nyelvtan szabályait figyelmen kívül hagyó tevékenység lenne. W. Baird History of New Testament Research c. könyvében A. Francke, J. A. Bengel és J. Wesley írásmagyarázati elvei alapján mutatja be a pietista módszertant, ezek közül én most Francke módszerét vázolom fel...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK